Nőtt az orosz gabonaexport
Oroszországban eddig 47,4 millió tonna gabonát arattak le, 11 százalékkal többet, mint egy éve, az átlaghozamok nagyjából a tavalyi szinten mozognak. A teljes idei termést 73 millió tonna körül várják. Ez mintegy 14 százalékkal kisebb a 2001. évi rekordnál, ám még így is a második legnagyobb lehet az ország történetében. Így valószínűleg folytatódik az orosz kiviteli dömping, amely 6,6 millió tonnás rekordot ért el a június végén zárult elmúlt kereskedési évben. (Egy évvel korábban még csak 1,2 millió tonnát értékesítettek külföldön.) Oroszország ezzel globálisan a nyolc vezető gabonaexportőr közé került, csak az árpát tekintve pedig az első négy közé - jelentette az Interfax. Az orosz búza esélyeit javítja, hogy Bagdad újabban az ausztrál búzát is diszkriminálja, mivel a canberrai kormány kiállt az USA közel-keleti politikája mellett. Ausztrália eddig Irak legfőbb búzaellátója volt, ám a múlt héten már 130 ezer tonnányi szállítmány visszafordítására kényszerült.
Az orosz gabonakivitel további növelése mindazonáltal infrastrukturális korlátokba ütközhet. A fő piacai tudniillik a közel-keleti, észak-afrikai és dél-európai országok, ezért exportkikötőkként elsősorban a Fekete-tenger környéki (beleértve a Volga és a Don alsó folyását) terminálok jöhetnek szóba. Ám ezek többsége csak kis hajók fogadására alkalmas, így az árut később át kell rakodni. Igazi mélytengeri kikötőnek egyedül a novorosszijszki terminál számít, amely mintegy 25 százalékkal részesedik a teljes orosz gabonaexportból. A hoszszú távú megoldást egy másik mélytengeri kikötő építése jelentené. Addig a szomszéd országbeli, mindenekelőtt az ukrajnai kikötők igénybevétele kínálkozik lehetőségként, de ezt egyelőre gátolják a magas tranzitdíjak, ami drágítaná az orosz gabonát, azaz a konkurensekkel szembeni legfőbb versenyelőnyét gyengítené. (Az orosz gabonakereskedők jelenleg minőségtől függően 1100-2650 rubel, azaz nagyjából 35-84 dollár között kínálják a búza tonnáját.) Emellett exportnehezítő tényező a rossz vasúti infrastruktúra is.
Amíg Oroszországban elsősorban a szállítási kapacitások jelenthetnek korlátot, addig az Európai Unióban a jövőben a támogatás gyengítésével igyekeznek korlátok közé szorítani a kivitelt, amely várhatóan így is nagyobb lendületet vesz az új kereskedési évben. Tudniillik az EU-beli búza szintén olcsó, legalábbis az észak-amerikaihoz képest. A párizsi tőzsdén (Euronext) a múlt héten 111 euróért adták a szeptemberi szállítású étkezési búza tonnáját, miközben a hasonló jegyzési árszint Chicagóban meghaladta a 128 eurót - jelentette a Reuters. Brüsszelben ezért megszüntetik azt a gyakorlatot, miszerint az exportengedélyek érvényességének négy hónapja alatt folyamatosan növelik a raktározási költségek utáni kompenzációt. Ám a múlt héten még a régi feltételekkel adtak ki engedélyt 1,4 millió tonna kivitelére, ilyen nagy egyszeri mennyiségre 15 éve nem volt példa.
