Alig szigorodik a hitelezés

Kissé felpuhult az a javaslat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank tett közzé még október elején abból a célból, hogy csökkentse a devizahitelezés hazai kockázatait – derül ki az év utolsó kormányüléséről készült tájékoztató anyagból. A kabinet által elfogadott kormányrendelet ugyanis – bár most már tényleg számszerű korlátok közé szorítja a pénzügyi szolgáltatókat a hitelezés feltételrendszerét illetően – sokkal megengedőbb a hitelezőkkel szemben annál, mint amit a jegybank javasolt, igaz, a jogszabály hosszabb távon még így is komoly visszafogó hatást gyakorolhat a piacra.

Ha a rendelet tartalma nem is, a célja – Szollár Domokos kormányszóvivő közleménye alapján – változatlan maradt az MNB javaslatához képest: a kabinet elő kívánja segíteni a felelős hitelezést, mérsékelni a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és „viharállóbbá” tenni a magyarországi hitelezési rendszert. A mostani döntés a szóvivő közleménye szerint szervesen illeszkedik a hitelesek védelme érdekében hozott kormányzati döntések, intézkedések – így például az állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön és az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog bevezetése, a banki magatartási kódex elfogadása vagy a pénzügyi törvények módosítása – közé. A rendelet – hasonlóan az eredeti változathoz – két fő oldalról próbálja elérni a hitelezési piac ésszerű korlátok közé szorítását. Az egyik a hitel/fedezet arány mértékének maximálása, vagyis annak előírása, hogy az adós a felajánlott fedezethez mérten legfeljebb mekkora kölcsönt vehet fel. Ezt az MNB annak idején a forint-jelzáloghiteleknél 70, az euróalapúaknál 54, az egyéb devizában nyújtottaknál pedig 35 százalékban javasolta maximálni, ám a rendelet ennél enyhébb, 75, 60, illetve 45 százalékos limitet alkalmaz. (Pénzügyi lízingnél pedig szintén az eredetileg javasoltnál kissé magasabb, 80, 65, illetve 50 százalék a határ.)

A másik oldalt, a jövedelemvizsgálatra vonatkozó szigorításokat illetően pedig az MNB verziójától merőben eltérő szabályrendszert fogadtak el a döntéshozók. A jegybank ugyanis a háztartás havi jövedelmének nagyságától tette volna függővé a vállalható törlesztőteher százalékos mértékét, igen szigorú irányszámok mellett. (Havi 250 ezer forint nettó jövedelemig például egy háztartás a jövedelmének 15 százalékát fordíthatta volna svájcifrank-alapú hitel törlesztésére.) A kormányrendelet viszont csak azt írja elő, hogy a hitelezők saját belső szabályzatukban rögzítsék, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a kölcsönfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek „hitelezhetőségi limitje”, vagyis az a forintban megállapított összeg, amely kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok pedig csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. A devizaalapú kölcsönöknél persze itt is szigorúbbak a szabályok: euróhitelnél a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitelnél pedig a 60 százalékánál.

Az eredetileg javasoltnál megengedőbbek a gépjárműhitelekre vonatkozó passzusok is: a futamidőt ugyanis nem öt, hanem hét évben korlátozták.

Mindezek alapján nem kell arra számítani, hogy a rendelet hatálybalépése után drasztikusan visszaesne a hitelezési piac – hiszen a bankok többsége jelenleg is a most meghatározott vagy még annál is szigorúbb feltételek mentén hitelez –, ám az újabb limitek hosszabb távon mindenképpen korlátok közé szorítják a hitelezést, és a frankalapú kölcsönök gyakorlatilag teljesen kiszorulnak a piacról.

A jogszabály – amely a héten jelenik meg – jelzáloghitelekkel, illetve a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni, míg a hitelezhetőségi limittel kapcsolatos szabályozás júniusban lép hatályba. BM

Az Otthon Centrum Hitel Centere szerint nem várható enyhülés a konzervatív hitelezési arányokban sem, amelyeket jelentősen lecsökkentettek a bankok tavaly ősszel. Hosszabb távon viszont egyértelműen optimizmusra adhat okot a nemrég megjelent kalkuláció, miszerint ma hazánkban a lakásállománynak csak 38 százaléka terhelt jelzáloggal – véli az ügyvezető igazgató.

Az Otthon Centrum Hitel Centere szerint nem várható enyhülés a konzervatív hitelezési arányokban sem, amelyeket jelentősen lecsökkentettek a bankok tavaly ősszel. Hosszabb távon viszont egyértelműen optimizmusra adhat okot a nemrég megjelent kalkuláció, miszerint ma hazánkban a lakásállománynak csak 38 százaléka terhelt jelzáloggal – véli az ügyvezető igazgató.-->