Adatközpontok: óriási üzlet nőtt az MI árnyékában

A hosszú távú iparági trendnek hatalmas nyertesei lehetnek az adatok tárolásához, a modellek tanításához és futtatásához nélkülözhetetlen adatközpontok. De hogyan is áll jelenleg ez a piac? Az alábbiakban ezt tekintjük át.

Adatközpontok: egy városnak elég energiát használnak

Az adatközpontok alapvetően a számítógépes rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó komponensek elhelyezésére és üzemeltetésére kialakított létesítmények. Sokszor akár ipari méretű üzemekről is beszélhetünk, amelyek energiafelhasználása egy kisvárosét is elérheti.

Alapvetően négyfajta adatközpontot lehet megkülönböztetni. A legnagyobbakat hyperscale adatközpontoknak hívják, utalva az ezeket működtető legnagyobb technológia vállalatokra, mint az Amazon, Microsoft, Google vagy a Meta. Ezek azok az adatközpontok, amelyeket tipikusan azért hoztak létre, hogy kezelni tudják a mesterségesintelligencia- (MI) szolgáltatásokhoz szükséges számítási kapacitásokat. 

Az adatközpontoknak egyik elterjedtebb formája az úgynevezett colocation adatközpont, ilyeneket elsősorban adatközpont-üzemeltető cégek építenek, hogy az infrastruktúrát különféle vállalatok számára bérbe adják. Ezekben a létesítményekben egyszerre több vállalat is bérelhet szervereket.

A nagyobb privát vagy állami intézmények tipikusan adatbiztonsági szempontok miatt saját infrastruktúrába fektetnek, ezek a vállalati adatközpontok. Az adatközpontok negyedik típusát pedig alapvetően egyedi célokra létrehozott speciális adatközpontok alkotják. Ilyenek lehetnek például tudományos kutatásokhoz szükséges vagy moduláris központok, melyek távoli lokációkban vagy katasztrófa sújtotta területeken nyújthatnak megoldásokat.

Egy átlagos adatközpont energiaszükséglete nagyjából 5 és 10 megawatt közé tehető, de egy hyperscale adatközpontnál ez már meghaladhatja a 100 megawattot is. Ez az energia akár 350-400 ezer elektromos autó meghajtására is elegendő lehetne.

Arra vonatkozó egyértelmű adat nincs, hogy pontosan hány adatközpont van a világon, de csak colocation adatközpontból nagyjából hatezer körül lehet, ezek egyharmada az USA-ban található.

Nehéz lesz lépést tartani a kereslettel

Az adatközpontok iránti kereslet már a korábbi években is jelentősen növekedett, és az előrejelzések szerint ez a trend inkább csak erősödni fog.

A 2024 végi adatok alapján az adatközpontok iránti kapacitásigény éves szinten 60 gigawatt körül alakult. Csak hogy érzékeltessük: ekkora teljesítmény 48 millió amerikai háztartás éves energiaigényét képes lenne fedezni. 

A McKinsey októberi becslései szerint a globális adatközpontok iránti kapacitásigény 2023 és 2030 között éves szinten 19 és 22 százalék közötti mértékben növekedhet átlagosan, mely növekedés akár 171-219 gigawattos éves energiaigényt is előrevetíthet. Egy kevésbe valószínű, de lehetséges forgatókönyvet figyelembe véve, ez akár a 298 gigawattot is elérheti 2030-ra, 27 százalékos éves növekedési ütemet feltételezve. Ahhoz, hogy ezt az elképesztő keresletnövekedést ki lehessen szolgálni, legalább kétszer annyi adatközpont építésére lenne szükség, mint amennyi 2000 óta megépült, mindössze negyed annyi idő alatt.

A jelentős keresletnövekedés mögött egyértelműen a mesterség intelligencia alkalmazására szabott adatközpontok iránti igény áll. Az említett előrejelzés alapján ezen adatközpontok kapacitása éves szinten 33 százalékkal növekedne átlagosan, az adatközpontok iránti teljes kereslet 70 százalékát az MI-kapcsolt létesítmények adnák.

Folytatódik a beruházási láz?

Az év végi jelentések alkalmával a négy legnagyobb amerikai technológia cég (Alphabet, Amazon, Meta és Microsoft) összesen 320 milliárd dollárnyi beruházást jelentett be a 2025-ös évre. Ezen költések jelentős része MI-kapcsolt beruházásokat fog jelenteni, mint adatközpontok építése, szerverek vagy hálózati infrastruktúrához kapcsolódó eszközök beszerzése. A mesterséges intelligencia fejlesztése iránti elköteleződést jól szemlélteti a beruházások volumene. A Meta által tervezett 2 gigawattos adatközpont Manhattan területének nagy részét lefedné. A Microsoft 80 milliárd dollárt költene adatközpontokra. A 2024-es szinthez képest a négy nagy cég esetében az idei évre tervezett beruházások volumene 40 százalékos növekedést vetít előre.

A nagy cégek egyedi beruházásain kívül januárban az OpenAI bejelentette, hogy a SoftBankkal és olyan nagy technológia vállalatokkal együttműködve, mint az Nvidia, az Oracle és az emírségi MGX nevű MI-befektető, elindítják a Stargate projektet. A projekt keretében 500 milliárd dollár értékben terveznek beruházni az USA MI-infrastruktúrájának kiépítésébe a következő négy évben. A beruházás első lépéseként Texasban hoznak létre egy új, a New York-i Central Park területét is meghaladó adatközpont.

Az év eleji optimizmust azonban gyorsan letörte az Alibaba vezetőjének márciusi nyilatkozata. Joe Tsai szerint az MI körüli beruházási láz egy buborék látszatát kelti, és szerinte az amerikai cégek feleslegesen ruháznak be több száz milliárd dollár értékben a kereslet felfutásában bízva. Tsai szerint a kínai modellek sokkal alacsonyabb fejlesztési költségek mellett képesek ugyanazt a teljesítményt hozni, mint amerikai versenytársaik. 

A kínai versenytárssal szemben az amerikai cégek továbbra is elkötelezettek az MI-beruházások terén. Ennek az optimizmusnak adott hangot az Amazon-vezér is az április 10-i befektetőknek szóló levelében. Andy Jassy szerint a cég továbbra is hisz abban, hogy az MI egy egyszeri életre szóló átalakulást hozhat mindazzal kapcsolatban, amit eddig ismertünk, az MI iránt támasztott kereslethez hasonlót korábban soha nem tapasztalhattunk. Véleménye szerint az ügyfeleik, a befektetők és maga a cég is profitálni fog abból, ha folytatják az agresszív beruházási folyamatot.

Az első negyedéves jelentések alkalmával a vállalatvezetők továbbra is megerősítették az adatközpontok iránti keresletet. Az infrastruktúra-gyártó amerikai Vertiv a dinamikus kereslet nyomán a várt bevételi előrejelzését is megemelte. Az Nvidiától lemaradó AMD-adatközpont szegmense az előrejelzéseket megverve, 57 százalékos éves bevételnövekedést produkált, és a piaci bizonytalanságok ellenére ezen a téren további beruházásnövekedésre számítanak a vállalatok részéről. A MAG7 cégek közül a Meta közel 10 százalékkal növelte, míg az Alphabet, Microsoft, Amazon mind tartották az idei évre bejelentett beruházási volumeneket.

A Trump által kivetett vámok felforgatták a világkereskedelmet. A bizonytalanság miatt előfordulhat, hogy egyes beruházásokhoz szükséges alapanyagok, berendezések árai némileg emelkedni fog. Ennek ellenére a JLL szerint az adatközpontokhoz kapcsolódó termékek iránti kereslet nagyon rugalmatlan, ezért a növekvő költségeknek csupán korlátozott hatásuk lesz a keresletre. A szektor iránti keresletet támasztó tényezők változatlanok, ebből kifolyólag a hosszú távú növekedési kilátások továbbra is kedvezők. A költségek emelkedésének egy része lecsapódhat az ellátási láncok egyes szereplőinél, de jelentős részét várhatóan átterhelik a vevőkre. 

Összességében elmondható, hogy a technológiai cégek beruházási láza továbbra sem enyhül. Az általános, valamint a generatív mesterséges intelligencia rendkívüli lehetőségeket tartogathat, amiről egy fejlesztő vállalat sem szeretne lemaradni. A folyamatos beruházási kedv pedig a piac számos szektorának nyújthat értékesítési lehetőségeket, tehát érdemes lehet szemezgetni a csipgyártók mellett a kapcsolódó infrastruktúra-gyártó, valamint energiaellátást biztosító vállalatok részvényei közül is.