Véget ér a jegybank küklopsz üzemmódja: ősztől jöhet a hitelcsomag, amelyet Nagy Márton régóta vár

„Várjuk, hogy ha tud, akkor a nemzeti bank is segítsen be” – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még március 4-én a Világgazdaság Merre tart a hitelezés Magyarországon címmel tartott konferenciáján. A tárcavezető nem véletlen üzent finoman az éppen felálló új jegybanki vezetésnek, egy ideje ugyanis jól látható, hogy hiába történt meg a fordulat a lakossági hitelezés terén, ez a vállalatoknál a mai napig nem következett be, ami egyértelműen hátráltatja a  gazdasági növekedést.  

Hitelcsomag: végre jöhet a fordulat a vállalati hitelezésben

A lábadozó magyar gazdaság számára, amely az első negyedévben sem tudott felpörögni, kulcsfontosságú lenne, hogy a vállalatok is végre beruházzanak. Persze nagy kérdés, hogy az alacsony hitel- és beruházási dinamikában mekkora szerepet játszanak a magas kamatok, illetve a külső kereslet hiánya és abból fakadóan a gyenge megrendelésállomány, ettől még tény, hogy a vállalatok nagyon drágán jutnak ma hitelhez. Az első negyedévben az MNB adati szerint jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos kamatszintje a kis összegű hitelek esetében 8,5 százalék volt, a nagy összegű hitelek esetében 8,2 százalékot tett ki. Erre mondta azt Nagy Márton az említett eseményen, hogy „ez a kamatláb nem alkalmas arra, hogy a hitelezés elinduljon”.

Varga már tárgyalt a Magyar Bankszövetséggel, de eddig csak a lakossági hitelezés került szóba. Viszont a második egyeztetési körben azzal foglalkoznak majd, hogy a vállalati hitelpiac hogyan tud élénkülni. A kereskedelmi bankokat arra szeretnék ösztönözni, hogy olyan termékkörrel jelenjenek meg, amely összhangban van az árstabilitás elérésével.

– mondta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy elsősorban a beruházásokra gondoltak. A hónap végéig kapott időt a bankszövetség arra, hogy véleményezze a jegybank programját, egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy szeptember végére ez a hitelcsomag elkészülhet.

Az alacsony hitelkamatokat már szeretik a cégek

Az említett dilemma eldöntésére, hogy szükségük van-e egyáltalán a cégeknek hitelre akkor, amikor alig van kereslet, miközben az alacsony megrendelésállomány miatt jelentős kapacitásfeleslegek alakultak ki, a legjobb választ a Demján Sándor és a Széchenyi-kártya program adja. Az utóbbi esetében tavaly novemberben vitték le 5 százalékra a beruházási hitelek kamatát, ami azonnal jelentős hitelkeresletet generált, ráadásul azóta még lejjebb, 3 százalékra csökkentették. 

Igaz, egy jelentős különbség azért van a korábbi időszakokkal egybevetve, hogy nem pluszkapacitás kiépítésére igénylik ezeket a hiteleket a cégek, a többség inkább hatékonyságjavulásra, például IT-fejlesztésre vagy energiahatékonyságra költ. De Nagy Márton szerint a mostani helyzetben ez természetes, a későbbiekben ismét a kapacitás növelésére használhatják a forrásokat.

Véget érhet a jegybank küklopsz üzemmódja, bár vékony a jég

A jegybankelnök keddi bejelentése azért is figyelemre méltó, mert ugyan sokáig erről nem beszélt Varga Mihály, de hosszú idő után újra a növekedést is megtámogathatja az MNB. Éppen ennek hiányát vetette a korábbi jegybank vezetésére szemére többször Nagy Márton, amikor tavaly többször is kijelentette, hogy 

Azaz csak és kizárólag az infláció letörésére figyel, ahelyett, hogy a gazdasági növekedést is segítené, amire most igencsak szükség lenne. Az első negyedévben újfent visszacsúszott a recesszióba a magyar gazdaság, ráadásul ha nem lenne elég, hogy a külső kereslet gyenge, a beruházási aktivitás hiánya most a legnagyobb kihívás a gazdasági döntéshozatal számára. 

Nem lenne példa nélküli a növekedés támogatása az MNB részéről, egészen 2021-ig a jegybank ezt is feladatának tekintette. Matolcsy 2013 áprilisában, tehát rögtön egy hónappal a kinevezése után elindította az NHP-t, aminek óriási érdemei voltak abban, hogy a 2010-es évek második fele már a növekedésről szólt. A program a kisvállalkozásokat célozta meg, amelyek nehezen és magas kamaton jutottak hitelhez. 

Ekkor még az alapkamat 5 százalék volt, tehát a mainál 150 bázisponttal volt alacsonyabb. Egy lényeges különbség azonban van: míg 2013-ban sorozatosan csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot, erre most kevés az esély, még 2026 végén is minden jel szerint 5 százalék fölött lesz az alapkamat. Ezzel együtt kár tagadni, hogy vékony jégen lépdel a jegybank, Varga Mihály külön kihangsúlyozta, hogy kizárólag olyan vállalati hitelcsomag jöhet ősztől, amely nem veszélyezteti az árstabilitás elérését.