Gondban a pénzügyi ágazat
Az utóbbi évtized legrosszabb esztendejét zárta tavaly a pénzügyi szektor, ez egyrészt a változatlanul kedvezőtlen működési környezettel, másrészt a kivetett különadók hatásaival magyarázható.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a hazai bankszektor 2010 utolsó negyedévében sem tudott javítani az eredményén – sőt, bő 40 milliárd forintos mínuszt produkált –, így az egész évben mindössze 38,4 milliárdos profitot sikerült elérnie. Mindez azt jelenti, hogy tavaly feltehetően már nemcsak néhány kisebb szereplő zárhatott negatív eredménnyel, hanem a nagyobb versenyzők közül is akadtak veszteséges szereplők a piacon.
Az eredményt befolyásoló tételek vegyesen alakultak tavaly. A kamateredmény pozitív irányba lendítette a mérleget, hiszen 15 százalékkal növekedve 870 milliárd forintot tett ki. A nem kamateredmény soron ugyanakkor a tavalyelőttinél jóval kisebb, 172,3 milliárdos plusz jelentkezett, és veszített a szektor a pénzügyi műveleteken is. Bár a céltartalék és értékvesztés állománya nagyjából ötödével már elmaradt a 2009-estől, még így is 350 milliárd forinttal rontotta az eredményt, és a működési költségeken sem sikerült tovább faragnia a szektornak.
Az elmúlt évek eredményei tükrében kiábrándító jövedelmezőségi mutatók mellett – nem meglepő módon – a bankszektor üzemmérete is zsugorodott, az összesített mérlegfőösszeg közel 3 százalékkal, 28 157 milliárd forintra csökkent. Bár a lakossági hitelállomány – kizárólag a devizapiaci árfolyammozgások hatásából eredően – 7 százalékkal emelkedett tavaly, a vállalati oldal semlegesítette ezt a hatást, így az ügyfelekkel szembeni követeléseknél 0,7 százalékos mérséklődés történt. A betétállománynál szintén nem sikerült növekedést elérni: itt közel háromszázalékos csökkenést regisztrált a PSZÁF, amely 11 603 milliárdos év végi állományt eredményezett.
A biztosítási szektort is súlyosan érintette a tavaly kiszabott különadó, a mostoha időjárás és a – különösen a gépjármű-biztosítási piacon – fokozódó árverseny. A PSZÁF adatai szerint a megelőző években rendre 60 milliárd forint körüli vagy a fölötti adózott eredményt produkáló ágazat 2010-ben veszteségessé vált, 3,3 milliárdos mínusszal zárta az esztendőt. A díjbevételek növekedtek ugyan valamelyest, a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 843,8 milliárd forintra, az 1,6 százalékos bővülés viszont reálértéken csökkenésnek számít – közölte Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) életbiztosítási tagozatának elnöke.
A minimális mértékű növekedés ráadásul szinte kizárólag az életbiztosítási ágnak, azon belül is az egyszeri díjas szerződéseknek köszönhető, a rendszeres díjas életbiztosításoknál mind a díjbevétel, mind a szerződések száma csökkent. A nem élet ágon szintén visszaesett a forgalom, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szektorból 7 milliárd, a cascopiacról 8 millárd forintnyi díjbevétel párolgott el. A kgfb-átlagdíjak tovább zsugorodtak, tavaly már alig 29 ezer forint volt az éves tarifa, miközben 2006-ban még 34 ezer forint fölött fizetett egy átlagos autós a kötelezőért. A cascopiacot az újautó-eladások csökkenése veti vissza, a piac gerincét ugyanis a fiatal – ezen belül is a hitelre vásárolt – autókra kötött szerződések adják.
Díjbevételek alapján a legnagyobb biztosító 2010-ben is az Allianz volt 167 milliárd forintos forgalommal, amelynek több mint kétharmadát a nem életbiztosítások adták. Az ezüstérmes a Generali-Providencia lett 126,8 milliárdos díjbevétellel, a 91,3 milliárdos Groupama Garancia pedig megerősítette harmadik helyét. Az év két nagy nyertese a CIG Pannónia és az MKB Általános Biztosító lett, mindkettő több mint duplájára növelte díjbevételét. A vesztesek közé tartozott a kgfb-üzletágától megvált TIR és a 2009-es kgfb-kampány idején felfüggesztéssel büntetett Wabard.
A biztosítók 2011-es várakozásai vegyesek. Az életbiztosítók abban reménykedhetnek, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán reflektorfénybe került a hosszú távú megtakarítások fontossága, és ez új ügyfeleket hozhat – magyarázta Paál Zoltán. A gépjármű-biztosítások területén viszont még mindig borúlátók a cégek, nem tudják, honnan számíthatnak növekedésre. B. M.–H. B.
