A Nova Ljubljanska Banka teljes hitelállományában a rossz hitelek aránya 12,6 százalékra csökkent a tavalyi első fél évi 12,7 százalékról.
Az állami tulajdonban lévő bank azt közölte, hogy a kedvezőbbé vált makrogazdasági körülmények hatására nőtt a pénzintézet termékei iránti kereslet Szlovéniában és az ország határain túl.
A szlovén bank Macedóniában, Boszniában, Koszovóban, Montenegróban és Szerbiában is jelen van.
A bankcsoport mérlegfőösszege 12 milliárd euró volt június végén, 3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
Júniusban az állam visszavonta azt a tervét, hogy eladja az NLB 50 százalékát tőzsdei bevezetéssel, miután nem volt túl nagy az érdeklődés, a kezdőár pedig túl alacsony volt. A tervek szerint idén 50 százaléknyi, 2018-ban további 25 százaléknyi részesedést adott volna el a szlovén állam, mintegy 1 milliárd euróért.
Szlovénia az évtized elején súlyos bankválsággal szembesült, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok alacsony színvonalú irányítása, illetve a nem kellően hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki.
Az euróövezeti ország bankrendszerének szanálását 2013 decemberében hagyta jóvá az EU bizottsága, így a kormány összesen 3,3 milliárd euróval tőkésítette fel a – döntő részben állami tulajdonban lévő – bankokat, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt.
A Jugoszláviától 1991-ben külön vált Szlovénia kormányai több mint két évtizede halogatják a szélesebb körű magánosítást, így az ország gazdaságának mintegy fele még mindig állami kézben van.
