Mit várhatunk a forinttól az év végéig?

Meglehetősen volatilisen mozog idén a forint az euróval szemben. A tavalyi évet a 383,5-es szint körül zárta az árfolyam, majd március 12-én épphogy nem értük el a kerek 400-as szintet. Onnan viszont lefordult a kurzus, jelenleg 386 forinton áll a keresztárfolyam. 

De mik voltak a forintra ható tényezők eddig és mit várhatunk az EUR/HUF kereszttől az év további részében?

Az idei év elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még nagyobb ütemben folytatta kamatcsökkentési ciklusát. Januárban 75 bázisponttal 10 százalékra, majd februárban 100 bázisponttal kilenc százalékra vágta a jegybanki alapkamatot. Az év elején felerősödött az MNB és a kormány közötti vita a kamatvágás optimális mértékéről, sőt, az MNB elnöke, Matolcsy György az Európai Központi Bankhoz fordult, mondván, az új jegybanktörvény-tervezet csorbítaná a jegybank szuverenitását. Ebben az időszakban a dollár az euróval szemben jelentős mértékben – három százalékkal – tudott erősödni. Az euró-forint hozamkülönbsége 175 bázisponttal csökkent a márciusi csúcspontig és a feltörekvő devizáknak kedvezőtlen módon a dollár is erősödött, illetve a befektetők által nem kedvelt politikai bizonytalanság is egyszerre volt jelen. Így nem meglepő módon négy százaléknál is többet gyengült a forint az euróval szemben. 

Márciust követően azonban lecsendesedett a kormány és az MNB vitája, és a kamatvágások ütemét is elkezdte mérsékelni a jegybank, hiszen a márciusi kamatdöntő ülés alkalmával már csak 75, áprilisban pedig már csak 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát. Az euró is jelentős mértékben tudott erősödni a dollárral szemben, ami jelentős hátszelet nyújtott a hazai fizetőeszköznek. További pozitívum, hogy a magyar külkereskedelem jelentős többletben volt az elmúlt hónapokban. Így a március közepén látott szintekről 3,3 százalékkal került lejjebb a jegyzés.

A jelenlegi helyzetben azonban az látszik, hogy az év hátrelévő részében a magyar-eurozóna kamatkülönbözet tovább fog szűkülni, az  éves alapon jelenleg alacsonynak tűnő infláció pedig várhatóan újra öt százalék fölé fog emelkedni a második félévben, ami a magyar reálkamat mértékét csökkenteni fogja. Az államháztartási hiány pedig a jelenlegi pályát tekintve 5-6 százalék körül fog alakulni, ami szintén nem kedvez a hazai fizetőeszköz számára. 

A kormány szeretné, ha fel tudna pörögni a gazdaság, amihez leginkább a fogyasztás tudna érdemben hozzájárulni, azonban a fogyasztás élénkülésével párhuzamosan az infláció is magasabb lehet és az a masszív külkereskedelmi többlet is elkezd majd csökkenni, ami eddig jelentős támaszt adott idén a forintnak. Ha pedig a fogyasztás nem indul be, akkor ismét egyre nagyobb nyomás lesz a jegybankon, hogy tovább vágja az alapkamatot, aminek az esetleges nagyobb mértékű csökkentése negatívan hathatna a forint árfolyamára. Az esetleges újabb EU-s vita miatt bekövetkező negatívabb befektetői hangulatot, illetve egy kockázatkerülőbb befektetői szentimentet pedig még nem is említettünk, pedig ezen események valószínűsége sem nulla közeli.