Fújódik az MI-buborék? – A dotkomlufi tanulságai óvatosságra intenek

Az elmúlt két egymást követő esztendőben 20 százalék feletti hozamot ért el az S&P 500 amerikai részvényindex, köszönhetően a mesterségesintelligencia- (MI) láznak. A 2022-es esés óta kis korrekciókkal, de többnyire töretlenül emelkednek az árfolyamok. Ilyen sorozatot legutóbb a 90-es évek végén láthattunk, sőt akkoriban 5 éven át évi 20 százalék körül teljesítettek a legnagyobb amerikai vállalatok részvényárfolyamai. A bikapiac végén azonban, a dotkomlufi kipukkanását követően 3 év alatt összesen több mint 40 százalékot esett az S&P 500.

Tombol az MI-láz, de aggasztó a világgazdaság állapota

Hasonlóan a 90-es évek végi időszakhoz, a jelenlegi bikapiac húzóerejét is a technológiai részvények adják – különösen az MI-lázhoz kapcsolható papírok –, sőt, a technológiai szektor súlya a mérvadó indexen belül újra elérte az 1999-es 30 százalék fölötti értéket. Tény, hogy a technológiai cégek rendelkeznek a legjobb növekedési kilátásokkal, és kimagasló nyereségrátáiknak köszönhetően a 2008-as válság óta legjobb teljesítményt elérő cégek tartoznak ebbe a szektorba, azonban az árazásukban rejlő, extrémen pozitív növekedési várakozások megkérdőjelezhetők. Az olyan cégek, mint az NVDIA vagy a TSMC, amelyek az MI-fejlesztéshez szükséges értékláncon belül a beszállítói szerepet töltik be, valóban jócskán tudták növelni profitjukat, azonban a széles körben emelkedő árfolyamokat a mesterséges intelligencia általános termelékenységnövelő képességével kapcsolatos várakozás magyarázza, ami közel sem biztos, hogy a piac által várt időtávon és mértékben teljesül…

Bár sok hasonlóság figyelhető meg a mostani és a 90-es évek végi amerikai gazdasági teljesítmény között, a világgazdasági kilátások fontos különbséget mutatnak. Az 1995 után erőteljesen növekedő amerikai gazdaság mellett Európában is stabil teljesítményt, Kínában pedig robbanásszerű növekedést láthattunk. Ehhez képest, bár az Egyesült Államok 3 százalék körüli növekedésre volt képes 2024-ben, a többi fejlett ország és Kína problémákkal küzd, a globális növekedés közel sem éri el a 90-es évek szintjét. 2021 óta az amerikai deficit fennragadt 5-6 százalék körül, ezáltal a fejlett világnál gyorsabban nő az Egyesült Államok államadóssága. Ezzel szemben a 90-es évek végén a részvénypiaci rali mellett többletet termelt az amerikai költségvetés. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a világgazdaság állapota kevésbé alkalmas a technológiai fejlődés általi termelékenységnövelésre, az amerikai gazdaság növekedésének fenntarthatósága pedig a kamatkiadások egyre nagyobb súlyával megkérdőjeleződik.

Óriási az amerikai piac szívóhatása

Nem mehetünk el amellett, hogy az amerikai bikapiac egyik legfontosabb tényezője, hogy a fent említett gazdasági helyzetben az amerikai részvények vonzóságának nincsen ellenpólusa a világ többi részén. Ezáltal kialakult a részvénypiacon az „amerikai excepcionalizmus”: az S&P 500, különösen a technológiai cégek teljesítménye, illetve a passzív ETF-ek népszerűsége elszívó hatással bír más országok tőkepiacain. Az MSCI World globális részvénypiaci index közel 75 százalékát adják amerikai cégek, a technológiai óriások piaci kapitalizációja más fejlett országok egész tőzsdéinek méretével vetekszik. Az Egyesült Államok lakossági vagyonának részvényhányada szintén historikusan magas szinteken tart, így felmerül a lehetőség, hogy ha újra vonzóvá válnak más fejlett, illetve a fejlődő tőkepiacok, akkor az Amerikából profitrealizálás után Európába és Ázsiába visszaáramló – főként intézményi – tőke az amerikai árfolyamok esését okozza.

A dotkomlufi idején igazuk volt azon befektetőknek, akik a technológiai fejlődés és az internet által jelentős gazdasági növekedés vártak. Azonban ennek elnyúlása és a piac túlárazottsága miatt, aki 2000 első felében fektetett az S&P 500-ba, az 13 évig várhatott rá, hogy pozitív megtérüléssel adhassa el a részvényeit. Az 1995-től kezdődő bikapiac az első két év 20 százalék fölötti éves teljesítményét követően még további három évig hozta a kimagasló hozamokat, azonban most, két év menetelés után, az S&P 500 árazása és koncentráltsága közel elérte a dotkomlufi ötéves felfúvása tetején kialakult legmagasabb értékeket. Egyelőre nem látszik az a katalizátor, amely egy nagyobb részvénypiaci korrekcióhoz vezetne, azonban az amerikai piac túlfűtöttsége kételyeket ébreszt egyre több elemzőben, míg a lakosság fékezhetetlenül veszi az egyre kockázatosabb eszközöket. Érdemes az ujjakat a ravaszon tartani…