BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A burgonya reneszánsza

Magyarországon 70 ezer hektáron évente 1,2 millió tonna burgonya terem -- a 80-85 kilogrammos fejenkénti fogyasztás azt mutatja, hogy ez a zöldség a legalapvetőbb élelmiszerek közé tartozik. Különös azonban, hogy míg szaporításra 23 fajta van engedélyezve, a köznép szinte csak egyetlent ismer -- a Desirée-t.

A Kecskeméti Főiskola kertészeti kara tangazdaságának minapi bemutatóján 16 burgonyafajtát állítottak ki nyersen, és több tucat krumplis ételt kóstoltattak meg. Horváth István, a tangazdaság igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a világon csupán 48 országban nemesítik a burgonyát, ezen belül Magyarországon azonban két helyen is -- Keszthelyen és Debrecenben --, aminek eredményeként az engedélyezett 23 fajta közül 10 a magyar.
A burgonyatermesztés hektáronkénti költsége 350--500 ezer forint között alakul, az árbevétel elérheti a 600 ezer forintot is. Magyar viszonyok között az elérhető profit közepes, viszont elég biztosnak mondható. Ez a zöldség nem nagyon igényes: a korai fajták inkább a laza, az őszi érésűek pedig a kötött talajt kedvelik jobban. Az ország teljes krumpliszükséglete megterem itthon, viszont export sincs, mert a szomszéd államokban ugyanez a helyzet, ráadásul távolabbra a nagy tömeg, illetve a súly miatt túl drága lenne a szállítás. Az 1,2 millió tonna magyar krumpliból 200 ezer tonnát tárolási veszteségként írnak le, 800 ezer tonnát nyersen, 200 ezret pedig feldolgozva adnak el. Az utóbbi évek legjellemzőbb fejleménye az ipari feldolgozás előretörése: chips, pellet, por készül egyre nagyobb mennyiségben, és -- a gyorséttermek igényeinek megfelelően -- egyre több a fagyasztott félkész termék.
Az 1950-es évek végén személyenként még 120 kilogramm volt az éves krumplifogyasztás, mára ez 80-85 kilóra csökkent -- a burgonya helyét részben hús, részben pedig más zöldségek foglalták el. A nemesítők úgy látják: a nagy fajtaváltás korához érkezett az agrárium. Az átlagos körülmények között hektáronként 20 mázsát hozó Desirée helyét ellenállóbb és bővebben termő fajták veszik át. A korszerű krumpliból 30-40 mázsa is megterem -- a szaporítóanyag nem drágább és a termelés költségei sem növekednek, "csupán" az elérhető profit nő. Amúgy burgonyatermesztésben Magyarország sokkal jobb, másoknál: hektáronként 140 kilogramm körüli a világátlag, nálunk azonban 170-180 kilóval lehet számolni.
Ráadásul -- figyelmeztetnek a szakértők -- a krumpli egyike a legjobban hasznosuló tápláléknak, amely bőségesen tartalmaz például C-vitamint, és étrendi hatása is kifogástalan.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.