A burgonya reneszánsza

A Kecskeméti Főiskola kertészeti kara tangazdaságának minapi bemutatóján 16 burgonyafajtát állítottak ki nyersen, és több tucat krumplis ételt kóstoltattak meg. Horváth István, a tangazdaság igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a világon csupán 48 országban nemesítik a burgonyát, ezen belül Magyarországon azonban két helyen is -- Keszthelyen és Debrecenben --, aminek eredményeként az engedélyezett 23 fajta közül 10 a magyar.
A burgonyatermesztés hektáronkénti költsége 350--500 ezer forint között alakul, az árbevétel elérheti a 600 ezer forintot is. Magyar viszonyok között az elérhető profit közepes, viszont elég biztosnak mondható. Ez a zöldség nem nagyon igényes: a korai fajták inkább a laza, az őszi érésűek pedig a kötött talajt kedvelik jobban. Az ország teljes krumpliszükséglete megterem itthon, viszont export sincs, mert a szomszéd államokban ugyanez a helyzet, ráadásul távolabbra a nagy tömeg, illetve a súly miatt túl drága lenne a szállítás. Az 1,2 millió tonna magyar krumpliból 200 ezer tonnát tárolási veszteségként írnak le, 800 ezer tonnát nyersen, 200 ezret pedig feldolgozva adnak el. Az utóbbi évek legjellemzőbb fejleménye az ipari feldolgozás előretörése: chips, pellet, por készül egyre nagyobb mennyiségben, és -- a gyorséttermek igényeinek megfelelően -- egyre több a fagyasztott félkész termék.
Az 1950-es évek végén személyenként még 120 kilogramm volt az éves krumplifogyasztás, mára ez 80-85 kilóra csökkent -- a burgonya helyét részben hús, részben pedig más zöldségek foglalták el. A nemesítők úgy látják: a nagy fajtaváltás korához érkezett az agrárium. Az átlagos körülmények között hektáronként 20 mázsát hozó Desirée helyét ellenállóbb és bővebben termő fajták veszik át. A korszerű krumpliból 30-40 mázsa is megterem -- a szaporítóanyag nem drágább és a termelés költségei sem növekednek, "csupán" az elérhető profit nő. Amúgy burgonyatermesztésben Magyarország sokkal jobb, másoknál: hektáronként 140 kilogramm körüli a világátlag, nálunk azonban 170-180 kilóval lehet számolni.
Ráadásul -- figyelmeztetnek a szakértők -- a krumpli egyike a legjobban hasznosuló tápláléknak, amely bőségesen tartalmaz például C-vitamint, és étrendi hatása is kifogástalan.