Ennyi volt, máris menekülnek az olaj- és LNG-hajók a Hormuzi-szorosból: rádión figyelmeztetik egymást a kapitányok – 8 millió hordó fordult vissza
Több olajszállító tanker is hirtelen visszafordult a Perzsa-öbölben, miközben a Hormuzi-szoros átjárhatósága továbbra is bizonytalan. A törékeny iráni-amerikai tűzszünet mellett a hajótulajdonosok nem szeretnék megkockáztatni, hogy a tenger mélyén kössenek ki.
A Perzsa-öbölben szombat reggelre látványosan megtört az olajszállító forgalom ritmusa. Több görög és indiai tanker is megpróbált áthaladni a Hormuzi-szoros felé, majd röviddel később hirtelen irányt váltott, és visszafordult a nyílt vizek felé.
A hajózási adatok alapján így a világ egyik legkritikusabb tengeri olajútvonala jelenleg ismét leállt, mivel a tankerek látszólag nem mernek áthaladni rajta.
A helyzet középpontjában a politikai és katonai üzenetek ellentmondása áll:
- Irán külügyminisztere pénteken azt állította, hogy a szoros teljesen nyitva van a hajózás számára.
- Nem sokkal később azonban egy iráni hírügynökség arról számolt be, hogy az átjáró lezárva marad, amennyiben amerikai haditengerészeti blokád továbbra is fennáll a térségben.
Ez a két, egymásnak ellentmondó állítás azonnali reakciókat váltott ki a hajózási piacon.
Áthaladt a blokád óta az első olajszállítmány a Hormuzi-szoroson
Áthaladt az amerikai blokádon a Hormuzi-szorosban az első, nem szankcionált olajat szállító teherhajó. A Shalamar nevű, Aframax kategóriájú nyersolajszállító jelenleg az Ománi-öbölben halad Karacsi felé, fedélzetén körülbelül 450 ezer hordó nyersolajjal. A szállítmányt az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Das-szigeten rakodták be az adatok szerint.
A szombat reggeli adatok szerint öt tanker, köztük görög és indiai zászló alatt közlekedő óriáshajók, Dubai környékéről indultak és északkeleti irányban közelítették meg a szorost. A mozgás azonban megszakadt: a Nissos Keros például, amely mintegy 1,8 millió hordó nyersolajat szállított az Egyesült arab Emírségekből, Irán Qeshm szigetének közelében állt meg, miközben az Irakból elindult Minerva Evropi Suezmax tanker szintén visszafordult.
Az indiai flottához köthető hajók esetében hasonló mintázat figyelhető meg. A Sanmar Herald, a Desh Garima, a Desh Vaibhav és a Desh Vibhor egyaránt a szoros felé tartott, majd különböző pontokon megszakították útjukat.
Egyes hajók mozgása teljesen eltűnt a nyilvános követési rendszerekből, ami részben elektronikus zavarásnak vagy a transzponderek kikapcsolásának is betudható.
A rendelkezésre álló adatok szerint a hat tanker összesen körülbelül 8,3 millió hordó nem iráni eredetű kőolajat szállít. Ha ezek sikeresen áthaladtak volna a szoroson, az a háború kitörése óta a legnagyobb egy nap alatt történő öbölbeli olajáramlást jelenthette volna.
Útközben derült ki, hogy hajózhatatlan a Hormuzi-szoros
A bizonytalanságot tovább növelte, hogy több hajózási szereplő rádión figyelmeztetést hallott. A jelentések szerint az iráni haditengerészet engedélyéhez kötötte a szoros áthaladását, ami jelentősen eltér a hivatalos politikai nyilatkozatoktól. Így nem meglepő, hogy gyakorlatilag újra megbénult a hajózás a térségben.
A helyzet nem csak az olajszállító tankerhajókat érinti. Később több LPG-szállító és olajtermékeket szállító hajó is hasonló mozgásmintát mutatott: először keleti irányba haladtak, majd a mozgásuk a Ománi-öböl felé fordult vissza.
A jelenlegi információk alapján nem egyértelmű, hogy a visszafordulások tudatos döntések eredményei voltak-e, vagy a térségben tapasztalható forgalomszabályozás és katonai jelenlét kényszerítette ki őket.
Trump előre szólt a világnak: a jövő héten elszabadulhat a pokol, valami történni fog – "Akkor sajnos ismét bombáznunk is kell"
Konkrét határidőt kapott Irán Amerikától. Trump előre megmondta, ha nincs tartós megállapodás, beindul az katonai gépezet.
