A jelentés szerint Romániában ez az arány mindössze 1,4 százalék, miközben az ország jelentős tengerparti üdülőteleppel rendelkezik a Fekete-tenger partján, és a Kárpátok a maga festői tájaival, kétezer méternél magasabb csúcsaival a turizmus paradicsoma is lehetne. A gyógyhatású ásványvízforrások körül kialakult üdülőtelepek igencsak elhanyagolt állapotban alusszák Csipkerózsika-álmukat, a fellendülésüket elősegítő törvényekre és beruházókra várva.
A hivatalába alig több mint három hónapja beiktatott Dan Matei Aghaton idegenforgalmi miniszter szerint a stagnálás fő oka az utóbbi tíz esztendő téves turisztikai menedzselése. Főleg a tengerparti üdülők egy szűk körű maffia kezébe kerültek, mely gyakorlatilag a helyi hatóságokkal karöltve azt csinál, amit akar. Az új miniszter főként azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tengerparton kíméletlenül lebontatott minden olyan butikot, ideiglenes falatozót, melyek építési engedély nélkül működtek.
A másik fő téma jelenleg az ifjúsági turisztikai hálózat tönkretétele, "lenyúlása". A miniszter annak az adatnak a birtokában, miszerint a román fiatalság 75 százaléka nem engedheti meg magának, hogy igénybe vegye az üdülők szolgáltatásait, ismét szeretné kiépíteni a kedvezményes ifjúsági üdültetési hálózatot.
Ugyanakkor azt ígéri, hogy végre az idegenforgalomban is beindul a privatizáció. Eddig az a módi járta, hogy a turisztikai vállalatok haszonbérbe adták a létesítményeket, majd a bérlők egy része árverezés nélkül kivásárolta az objektumot. De az állami turisztikai vállalatok közül egyet sem privatizáltak, miközben egyeseknek már nincs is vagyona. Ilyenformán teljes összevisszaság uralkodik az idegenforgalmi hálózatban. Aghaton szerint az eddigi zavaros vagyonkezelés mellett immár az is megnehezíti az ágazat fellendülését, hogy egyes volt villa- és vendéglőtulajdonosok az új ingatlantörvény értelmében visszakapják tulajdonaikat, de külföldön élő vagy romániai elszegényedett birtokosokról van szó, akik nem tudják majd rendbe tenni, működtetni a villákat, éttermeket.
Az idei költségvetésből a tárca előreláthatólag 240 milliárd lejt (8,6 millió dollár) kap, amiből 166 milliárd lejt szán beruházásra. Ennek kétharmadát új létesítményekre, egyharmadát pedig felújításra, bővítésre fordítja. A román idegenforgalom egyik nagy betegsége, hogy a szolgáltatások minősége nem éri el a világszínvonalat, sőt sok helyütt messze alatta marad, az árak viszont elérik, mi több, sok helyütt meghaladják azt.