A tizenötök összességében a valutauniós tagállamokéhoz hasonló, 1,6 százalékos havi kibocsátás-csökkenést voltak kénytelenek elszenvedni; csupán Svéd- és Finnország tudta javítani eredményét. A 2001. decemberihez képest ez mintegy félszázalékos csökkenést jelent - derül ki az Eurostat most közzétett számaiból.

Szakértők ezen adatok ismeretében a korábbinál is borúlátóbban ítélik meg Nyugat-Európa idei gazdasági kilátásait. Pedro Solbes, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse már hétfőn, az eurózóna pénzügyminiszteri találkozója kapcsán jelezte: túlzottan optimistának tartja a néhány hónapja kiadott 1,8 százalékos idei növekedési jóslatot.

Németországban eközben további kedvezőtlen mutatószámok láttak napvilágot. A 3 millió, nagyrészt kis- és közepes vállalatot képviselő DIHK érdekképviselet felmérése szerint immár a menedzserek 40 százaléka számít az üzleti helyzet romlására, míg októberben még csak 29 százalék volt ez az arány. Az 1993 óta nem tapasztalt mértékű pesszimizmusban az adóemelések mellett a gyors bérkiáramlás hatása is tükröződik: tavaly a hivatalos statisztikák szerint 2,3 százalékkal emelkedtek a keresetek, míg az infláció mindössze 1,3 százalék volt. Ennek fényében a német gazdaság mindössze 1 százalékkal bővülhet az idén - idézi a Bloomberg Martin Wartensleben DIHK-elnök véleményét.

Bizakodásra mindössze az exportkilátások adhatnak okot. E területen némi javulást jelez a legfrissebb DIHK-felmérés, bár Wartensleben szerint az iraki háború hatására kártyavárként öszszedőlhetnek ezek a remények. Némileg meglepő módon a beruházók várakozásait tükröző ZEW-index értéke is emelkedett a folyó hónapban, ami az Ifo által hamarosan közzéteendő üzleti bizalmi index szempontjából is jó előjelnek számít. Óvatosságra intenek azonban Hans-Werner Sinn Ifo-elnöknek a Reuters által idézett minapi szavai: a szakember szerint kevés esély van 2003-ban a német gazdaság megélénkülésére.