Adóemelés a vállalkozásoknak: a gazdaságpolitika biztos tévútja
A választások közeledtével egymás után jelennek meg ellenzéki javaslatok az adórendszer átalakításáról. Ezek között a Tisza Párt szakértőitől kiszivárgott, az Index birtokába jutott javaslatban csak úgy sorjáznak a vállalkozásokat terhelő adóemelések.
Az ellenzéki javaslat mézesmadzagként ajánlja, hogy eltörli a munkavállalók után fizetendő, 13 százalékos szociális hozzájárulást, népiesen szólva a szochót, és helyette öt jogcímen összesen 12 százaléknyi, célzott felhasználású járulékot vet ki:
- Egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék.
- Nyugdíj-szolidaritási járulék: 2,5 százalék.
- Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék.
- Szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék.
- Bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék.
Az ellenzéki szakértők saját javaslatukat 600 milliárdos adókönnyítésnek tekintik, ami reálisabban nézve – ha bevezetnék az új rezsimet – feleakkora mértéket jelentene.
A Tisza-javaslatok inkoherenciáját jelzi, hogy az újonnan létrehozandó elkülönült járulékalapok bevételeit a magánszemélyek külön adózó jövedelmei után fizetett, megemelt adókkal is kiegészíti. Ettől mintegy 5000 milliárd forintos bevételt vár, vagyis 800 milliárd forintnyi többletet. Ugyanakkor erősen megkérdőjelezhető, hogy 1 százalékpontos járulékcsökkentés után a bevételek ilyen mértékben tudnának-e növekedni.
További csalétek, hogy a kiszivárgott program az induló mikrovállalkozások tételes adóján keresztül támogatná az új vállalkozások létrehozását. Ugyanakkor ez még megvalósulása esetén is nagyon kevés valós támogatást jelentene, mivel csupán három évig és 18 millió forint árbevételig lenne igényelhető, ami jelentősen korlátozza a célcsoportot.
A korlátozott kedvezményekért cserébe a dokumentum jelentősen szűkítené a kiva, a kata és az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) igénybevételére való jogosultság lehetőségét. A kiva szigorításai például évi 150 millió forintra csökkentenék az árbevételi és legfeljebb tíz főre az alkalmazotti létszám szerinti plafont. Ez radikális szigorítást jelentene a 2026-tól érvényes 6 milliárd forintos, illetve 100 fős felső korláthoz képest. Egy ilyen szűkítés eredményeként a jelenlegi kivát igénybe vevő, közel 100 ezer fős vállalkozói csoport túlnyomó része kénytelen lenne a magasabb adófizetési kötelezettséggel járó társasági adózás szabályai szerint adózni.
A vállalkozásokat leginkább a nyilvánvalóan politikai indíttatású, úgynevezett „gyermekvédelmi járulék” bevezetése terhelné, amelyet a nettó árbevétel után kellene befizetniük, annak 1,5 százalékát kitevő mértékben. Az újabb járulék bevezetése 2000-2300 milliárd forint terhet róna a vállalkozásokra a program különböző forgatókönyvei szerint.
A hazai kis- és középvállalkozások számára azonban nemcsak a kisvállalati kedvezmények szűkítése, hanem a társasági adó (TAO) progresszív, vállalatmérettel arányos megemelése is jelentősen növelné a terheket, mivel a mikrovállalkozások kivételével minden kategóriában adónövekedéssel járna. A kkv-k számára ez – mérettől függően – 13,5 vagy 18 százalékos adót jelentene a jelenleg érvényes, egységesen 9 százalékos társasági adó helyett. A nagyvállalatok az új társaságiadó-rendszerben 21,5 százalékos, a multinacionális cégek pedig még egy ennél is magasabb, 25 százalékos kulccsal adóznának. Ráadásul a közép- és nagyvállalati terheket a meglehetősen szigorú munkahelyi óvoda- és bölcsődefenntartási szabályok tovább növelnék.
A kiva szigorítása és a megemelt társaságiadó-fizetés önmagában (a járulék fizetési többletköltségek figyelembevétele nélkül) 150-200 milliárd forint többletterhet jelentene a vállalkozásokra nézve, amihez hozzájön a progresszív társasági adózás, aminek többletterhe – becslésünk szerint – ennek többszörösére rúgna.
Összességében megállapítható, hogy a vállalatokat közvetlenül terhelő legnagyobb adóemelést – 2000-2300 milliárd forintra becsült értékben – a „gyermekvédelmi járulék” bevezetése jelentené, de jelentős vállalati adóemeléssel járna a társasági adókulcsok progresszívvá tétele és a kedvezményes vállalati adókulcsok igénybevételének szigorítása is.
A magyar vállalkozásokat – a legvisszafogottabb becslés szerint is – összességében legalább 2500, reálisabb forgatókönyvek esetén akár 3000 milliárd forintos többlet-adókötelezettség sújtaná. Ez elviselhetetlen teher, amely megroppantaná a magyar vállalati szektort, amely az érvényes adószabályok szerint 4000 milliárd forintnál kevesebb adót fog fizetni 2026-ban. Az ellenzéki íróasztalokon született tervek ezt minimum a kétharmadával, de inkább a háromnegyedével haladnák meg.
A szerző további cikkei
Vélemény cikkek
