BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Juhász Endre három panasza

Több ponton is bírálta a magyar EU-ügyi miniszter azt a módot, ahogyan jelenleg megvalósul a csatlakozó országok aktív megfigyelői státusa az uniós tanácskozásokon. Juhász Endre külön is szorgalmazta a részvételi lehetőséget a további jelöltekkel folyó csatlakozási tárgyalásokon.

Brüsszel



Jó dolog, hogy a csatlakozási szerződés áprilisi aláírása óta a leendő új tagországok küldöttségei is benn ülhetnek az EU tanácsának különböző szintű találkozóin, de még jobb lenne, ha véleményüket érdemben figyelembe is vennék - fejtette ki Juhász Endre hétfőn Brüsszelben. A magyar miniszter a nyári szünet előtti utolsó - egyúttal a júliusban kezdődött olasz fél év első - külügyminiszteri ülésének nyilvános részén beszélt minderről. (A mindenkori félév-nyitó tanácsülések programértékelő napirendi pontját hagyományos módon a sajtó számára is követhető módon tartják.)

Juhász beszédében alapvetően három dolgot kifogásolt. Elsőként azt a tényt említette, hogy az újoncok észrevételeit a régiek a folyó vitákban többnyire figyelmen kívül hagyják. Kár - mutatott rá -, mert ha nem így volna, akkor arra sem lenne szükség, hogy a csatlakozó országok vélt sérelmeik megvitatására utóbb külön interimeljárást kényszerüljenek indítani (ebben a tizenötök és az érintett csatlakozó állam kétoldalú eljárással egyeztet a készülő joganyagról).

A magyar miniszter szorgalmazta azt is, hogy a leendő tagországok képviselői már most beülhessenek az EU-bolgár és az EU-román csatlakozási tárgyalások fordulóira is. (Erre a most érvényes EU-munkarend szerint csupán a jövő májusi taggá válás után nyílhat majd mód. Megfigyelők megjegyzik, hogy a két jelölt ország részben éppen ezért is szorgalmazta a júniusi, miniszteri szintű csatlakozási fordulón a tárgyalások jövő májusig történő lezárását.) Juhász emlékeztetett arra, hogy ez különösen Magyarország számára fontos, lévén hoszszan határos Romániával, és úgymond jobb egy ügyet most, menet közben felvetni, mint később.

Végül beszédében a magyar miniszter kifogásolta, hogy a legújabb döntés értelmében vissza akarják fogni az uniós intézmények személyi állományának bővítését. A korábbi tervek még arról szóltak, hogy a tíz ország felvételének fényében jövőre mintegy 750 személyt vettek volna fel (régi és új tagállamból egyaránt). Az EU-pénzügyminiszterek legutóbbi ülésén azonban ebből csupán 177 fordító és tolmács alkalmazását erősítették meg, a maradék leendő pluszlétszám felét feleslegesnek ítélték.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.