A magyar áram- és gázrezsi a legalacsonyabb az unióban, de a túlfogyasztást nagyon megbánja a pénztárcánk

Júliusban is a rezsicsökkentéssel leszorított és azóta is alacsonyan tartott budapesti (lényegében a magyarországi) lakossági áram- és gáz volt a legolcsóbb az Európai Unióban a finnországi VaasaETT felmérése szerint, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie-Control Austria megbízásából készül.

Bevált a rezsicsökkentés, de figyeljünk a fogyasztásra!

Ettől azonban a hazai lakosság nem dőlhet hátra: aki túllépi a 2022 augusztásban áramból és gázból átlagfogyasztásként meghatározott mennyiséget, annak magasabb tarifát kell fizetnie. A MEKH kiszámolta, hogy 20 százalékos felhasználás-túllépést feltételezve hogyan alakul a magyar bruttó végfelhasználói ár. 

Azt, hogy mennyit fizetnénk rezsicsökkentés nélkül, augusztustól az MVM Next feltünteti a számlája rezsibox nevű részén.

A budapesti áramrezsi a töredéke legtöbb európai fővárosénak  

Júliusban átlagosan 2 százalékkal nőttek a villamos energia végfelhasználói árai Európában, elsősorban időjárási okok miatt. A lakosság számára azonban a 33 vizsgált fővároson belül csak 14 fővárosban volt drágulás, 19-ben nem volt változás, kettőben pedig még olcsóbb is lett az áram.  

Budapest, Kijev, Belgrád és Oslo a sorrend azon a listán, amelyen a VaasaETT felsorolja, hogy mely európai országokban volt a legolcsóbb a villamos energia a lakosság számára júliusban. A budapesti bruttó végfelhasználói ár 9,15 eurócent volt kilowattóránként. (Ez a szint forintban számolva a rezsicsökkentés, azaz bő tíz év óta nem változik, euróban viszont igen a forint és az uniós fizetőeszköz árfolyamának változása miatt.)

A budapesti rezsicsökkentettnél a teljes európai és az annál kicsit magasabb uniós átlagár is két és félszer nagyobb volt. A legmagasabb tarifával a berliniek vásárolták a villamos energiát, ott 41,36 eurócenttel szorozta be a szolgáltató a hónapban elfogyasztott áram mennyiségét, több mint négyszer nagyobb értékkel a magyarországinál. Nem jártak sokkal jobban berniek sem (36,38 eurócent) és az áramár szempontjából harmadik legdrágábbnak számító Dublin lakosai sem (35,99) eurócent.

Térségünkben nagy volt a szórás. A podrogicai 11,07 eurócentes tarifa már 20 százalékkal volt magasabb a budapestinél, míg a szófiai a hazai másfélszeresét, a ljubljanai, a pozsonyi, a tallinni és a rigai pedig körülbelül a kétszeresét tette ki. A prágai 35,58 eurócent már uniós összevetésben is kiemelkedően magas, a „drágasági lista” negyedik helyén állt.

Hatalmas pofont kaptak a bukarestiek

A lakossági árak júliusi mozgásain belül kirívó volt a bukaresti 76 százalékos drágulás, amit az okozott, hogy megszűnt a tarifára 2021 októbere óta alkalmazott ársapka. Ráadásul drágult is a villamos energia mint termék, vele együtt pedig az adója is nőtt. Az utóbbi két tényező tolta 16 százalékkal magasabbra a ljubljanai és 5 százalékkal az athéni tarifát is az egy évvel korábbihoz képest és az, hogy szintén Szlovéniában a lakossági áramárat olcsóbbá tévő adókedvezménytől kellett búcsúzni. Voltak további drágulások, de volt két szerencsés főváros is. Ezekben azért mérte olcsóbban a szolgáltató a lakossági áramot, mert ott esett az áram piaci ára is: Oslóban 6 százalékkal, Nicosiában 2 százalékkal szelídült a háztartási egységár. (De Nicosiában így is háromszor akkora volt, mint Budapesten.)

Gáz: Varsó volt a hónap nyertese

A földgáz kiskereskedelmi végfelhasználói ára 1 százalékkal esett Európában júliusban. A VaasaETT 27 főváros tarifáit vizsgálta. Azt találta, hogy nyolcban olcsóbb lett a gáz a háztartások számára, 14-ben nem változott, háromban drágult.

A teljes európai olcsósági sorrendet Kijev vezette, mögötte az EU-ban legolcsóbb Budapest, majd a (nem uniós) Belgrád) és az (uniós) Zágráb következett. A három említett drágulás csak 2 százalékos volt, az elszenvedői pedig az athéni, a berlini és a madridi lakosok. A vizsgált gázár Varsóban 11 százalékkal esett, mert kevesebbe került maga a földgáz is. A bécsi 6 százalékos és a és a dublini 2 százalékos csökkenést a gáz árának esése mellett a rájuk rakódó adó mérséklődése is magyarázta.

A rezsicsökkentett, kilowattóránként 2,41 eurócentes budapesti tarifa az európai és az uniós átlagnak csak mintegy negyede volt. Bár a legmagasabb, a stockholmi a hazainál 14-szer volt nagyobb, a svéd főváros árait nem reális figyelembe venni az ottani gázpiac sajátosságai (nagyon alacsony elterjedtsége) miatt. Viszont második legmagasabb tarifa, az amszterdami is a budapesti hétszerese volt. Az európai és az uniós átlagnál térségünk minden fővárosában kevesebbet kellett fizetni júliusban a földgáz egységéért, mint tőlünk nyugatra.

Könnyen kezelhető volt a teher a budapesti háztartásoknak

A MEKH az említett mellett egy további számítással is kiegészítte a VaasaETT elemzését. Kimutatta (mint minden korábbi hónapban is), hogy az áram- és gázszámla kifietése egy által modellezett

• kétkeresős,
• átlagos jövedelmű
• és átlagos fogyasztású

háztartás bevételének mekkora hányadtá viszi el. Áram esetében évi 2200 kWh, gáz esetében év 10 000 kWh fogyasztással számol. Mint kiderült, az 1,7 százalékkal a legjobb helyre került Luxembourg után Budapest rögtön a második volt, 1,9 százalékkal. A legkedvezőtlenebb érték, 6,7 százalék Lisszabonra jutott, amelyet Bukarest követett 6,1, és Prága 6,0 százalékkal.