Az új csillag neve: Románia

A január 1-je óta EU-taggá vált Románia egyre inkább a „sztár” szerepét kezdi betölteni Kelet- és Közép-Európában a külföldi beruházók számára. Tavaly a csatlakozásra való készülődés lázában felpörgött gazdaság, és a regionális viszonylatban nagy (22 milliós) belső piac nyolcmilliárd eurónyi közvetlen befektetést vonzott, kétszer annyit, mint Magyarország. Román viszonylatban óriási öszszegről van szó: a beáramlott működő tőke a központi költségvetés kiadási főösszegének egynegyedével (!) ért fel.

A csatlakozás mámoros éltetése mára lecsendesült, az igazi tél megérkeztével pedig hideg fejjel gondolják át, mit is hoz számukra újdonsült EU-tagságuk. Ugyanúgy mint a 2004 májusában csatlakozott tíz új tagállam esetében, Romániában is árváltozásokat (többnyire emelkedést), erősödő konkurenciát, a külföldi vállalkozások hangsúlyosabb megjelenését tapasztalhatják majd.

Leginkább az energetikai és a közműszektorban jelentkezik a kisfogyasztóknál árváltozás, hiszen ezeken a területeken kell felzárkóztatni az unióhoz az ottani árszínvonalat. Az év végéig a villamos energia és a gáz piacát teljes mértékben liberalizálják. Jelenleg Romániában a villamos energia 60 százalékát hőerőművek állítják elő, ám a prognózisok szerint ezek közül többet be kell zárni, mivel nő a külföldi kapacitásnövekedés által támasztott árkonkurencia. Jelenleg a földgáz ezer köbméterenkénti ára Romániában 145 dollár, ám az év végére ez 170-re nő.

A mezőgazdasági termelőknek nyújtandó szubvenciók csökkenése miatt jelentősen drágulhatnak a zöldségek, hivatalos becslés szerint akár 25 százalékkal is. Átlagosan 10 százalékkal nőhet a legolcsóbb kenyér ára, és a cukor ára is jelentősen drágulhat.

Az uniós integráció a legszembetűnőbb és a leghamarabbi változást a vám területén hozza. Kedvező a lakosság számára, hogy az EU-ból olcsóbb élelmiszerek érkeznek majd, mert ez árletörő hatású lehet. A többlethúsimport akár 20 százalékos árcsökkenést is eredményezhet, ráadásul a hazai sertéstermelés csak a fogyasztás felé fedezi. Az import gerjesztette árverseny miatt a pasztörizált tej és a sajttermékek ára 20-30 százalékkal eshet. (A tejtermékek vámterhe 45 százalék volt a csatlakozásig.)

A román nemzeti deviza tavalyi, 8,6 százalékos (euróval szembeni) erősödése után a lej az idén tovább izmosodhat, így a közös európai deviza egysége akár 3,25 lejre is gyengülhet. Az uniós tagság egyszerűbbé teszi a külföldiek tőkepiaci befektetéseit is, így a tőzsdei árfolyamok növekedését várják: a Bukaresti Értéktőzsde BET indexe a tavalyi 22 százalékos erősödése után az idén akár 40 százalékkal is emelkedhet.

A tőzsdére menetel ugrásszerű növekedését is várják, így a börzei aspiránsok között van az Erste, a román állami vagyonkezelői szervezet vagy a legnagyobb gázdisztribútor, a Transgaz Medias BVB. Ugyancsak megnő ez évben a befektetési alapok száma, a biztosítótársaságoknak is csak bejelentkezési kötelezettségük van. Persze ez fordítva is igaz: például a román Asitrans biztosító már közölte is lapunkkal, hogy kiterjeszti a tevékenységét Magyarországra.

A munkaerőpiacon is jelentős változások várhatók: főleg az építőiparban erősödhet a szakemberhiány, ezért a humánerőforrás-szakértők szerint meg kellene duplázni a béreket ebben a szektorban. A topmenedzserek is egyre keresettebbek lesznek, a fizetésüket egyes becslések szerint 50-70 százalékkal növelni kellene ahhoz, hogy megtartsák őket eddigi cégeiknél, illetve a román munkaerőpiacon. Az ország egészét nézve az idén átlagosan 9-10 százalékos bérnövekedést várnak, a tavalyi havi 240 euróról 266-ra. Az Eurostat adatai szerint a 27 tagú EU-ban Bulgária mellett Románia a legszegényebb állam: az egy főre jutó GDP-je alig éri el a közösségi átlag 34 százalékát.

Romániában a magyar érdekeltségű cégek száma meghaladja az 5600-at, ez a vállalatok összlétszámának öt százaléka. A befektetett tőke – az újrabefektetett nyereséget, illetve a végrehajtott tőkeemeléseket is figyelembe vevő becslés szerint – valójában elérheti az egymilliárd dollárt, habár a hivatalos statisztikákban ennél jóval kisebb öszszeg szerepel.

A legnagyobb közvetlen tőkebefektetők között a Molt, a Zalakerámiát, a Dunapackot, a TVK-t és a Danubius–Corvinus cégpáros alatt működő Salina Rt.-t tartják számon. Újabb fejlemény, hogy megjelent a – mai állás szerint hamarosan legnagyobb magyar befektetővé váló – TriGránit, amelynek bukaresti ingatlanfejlesztési projektje – az Esplanada – a hírek szerint önmagában is mintegy egymilliárd dollár értékű lesz.

A munkaügyi hivatal honlapjáról az ehhez szükséges program és használati utasítás december közepétől letölthető (www.inspectiamuncii.ro). Így egyszerűbb lesz az ügyintézés: a cégképviselőknek nem kell havonta a hivatalokban tolonganiuk, hogy leadják a szükséges iratokat.

Az érme másik oldala: ezzel egyidejűleg minden alkalmazott számára iratcsomót kell nyitniuk a társaságoknak, amelyben az alkalmazáshoz szükséges okiratok mellett az egyéni munkaszerződést, illetve esetenként az annak felbontására vonatkozó iratokat is tárolniuk kell.

Mulasztás esetén a vállalatokra 2000–5000 lejes (150–400 ezer forintos) büntetés róható ki.

A munkaügyi hivatal honlapjáról az ehhez szükséges program és használati utasítás december közepétől letölthető (www.inspectiamuncii.ro). Így egyszerűbb lesz az ügyintézés: a cégképviselőknek nem kell havonta a hivatalokban tolonganiuk, hogy leadják a szükséges iratokat.

Az érme másik oldala: ezzel egyidejűleg minden alkalmazott számára iratcsomót kell nyitniuk a társaságoknak, amelyben az alkalmazáshoz szükséges okiratok mellett az egyéni munkaszerződést, illetve esetenként az annak felbontására vonatkozó iratokat is tárolniuk kell.

Mulasztás esetén a vállalatokra 2000–5000 lejes (150–400 ezer forintos) büntetés róható ki.-->