A The Washington Post című amerikai lap A magyarok kezdenek beleunni az Európai Unióba címmel megjelentetett cikkében egyebek között azt írta, hogy a magyarok 8 évvel ezelőtt, az országot Ausztriától elválasztó szögesdrót átvágásával eltávolították a vasfüggöny maradványát.
A pénzügyi válság évei után azonban sokan megkérdőjelezik Európa szívében a nyugati kapcsolatokat: miközben az uniós tagság a kiadáscsökkentés kellemetlen vállalásával jár, valamint a határok megnyitásával a gazdasági verseny előtt, addig számos országban növekszik az EU-ellenes politikusok népszerűsége, akik a szavazóknak arra az aggályára építenek, hogy a jövőjük egyre reménytelenebb.
Orbán Viktor magyar kormányfő ennek a vonulatnak az első sorában helyezkedik el, egyes bírálók szerint messze esnek az európai normáktól az elfogadott választási törvények és a gazdaság átalakítása, de a miniszterelnök szerint azokban előbbre kerülnek az ország érdekei. A miniszterelnök az országba - az uniós csatlakozást követően - beáramló tőkét kárhozatja a keletkezett problémákért, számos más gazdasági gondokkal küszködő ország panaszkodik erre, különösen Görögország. Orbánnak ugyanakkor szabadabb a mozgástere a görögöknél, mert Magyarország megőrizte saját fizetőeszközét.
A Financial Times a negyedik mobiltelefon-szolgáltatói frekvencia árverésének eredménye kapcsán azt írta blogbejegyzésében: jóllehet a magyar állam növekvő gazdasági szerepvállalása az egyik olyan tényező, amely visszatartja az EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot attól, hogy Magyarország segítségére siessen, azonban ez sem akadályozta meg Orbán Viktor miniszterelnököt abban, hogy "még tovább nyomuljon a gazdaságba".
Stefan Wagstyl, a londoni gazdasági napilap felzárkózó térségi szerkesztője felidézi, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. lépett konzorciumra az engedély megvásárlása végett, és ezzel a Deutsche Telekom, a Vodafone és a Telenor helyi érdekeltségeinek versenytársa lesz a magyar mobilpiacon.
Wagstyl szerint miközben más térségbeli exkommunista országok még mindig az állami tulajdonú vállalatokat privatizálják, az Orbán-kormány nem titkoltan az állam szerepét erősíti az általa stratégiainak minősített iparágakban. Bár sem az EU, sem az IMF nem vetett fel kérdéseket a távközlés ügyében, aggályaiknak adtak azonban hangot a kormányzati beavatkozás más vonatkozásaival kapcsolatban a piacok és a független intézmények - különösen a jegybank - esetében - írta a Financial Times térségi szerkesztője.
