Utolsó ülésén leszavazták Simort
Az indok: tavaly a negyedik negyedévben mélyült a recesszió – a gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal zuhant 2012 utolsó három hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Az MNB tavaly augusztusban azért kezdett kamatvágási ciklusba, hogy segítse a kilábalást, így a gyenge adat újabb okot adott a kamatszint további csökkentésére. Közben az inflációs aggodalmak is csökkentek, vagyis a fogyasztói árak emelkedése egyre közelebb kerül az MNB 3 százalékos céljához. Januárban 3,7 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, ami jelentős javulás a tavaly decemberi 5 százalékos szinthez képest. Ez az adat is alátámasztotta, hogy folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
Simor András a kamatdöntést követően elmondta, hogy két javaslat volt a tanács előtt. Az egyik az 5,5 százalékos ráta tartása, a másik pedig a 25 bázispontos vágás, és „szűk többséget” kapott a csökkentés. Ez azt jelentheti, hogy zsinórban hetedszer szavazhatták le a monetáris tanács új, külső tagjai az MNB elnökségét.
Egyes tényezők azonban a további kamatcsökkentés ellen szóltak. Magyarország kockázati megítélése nem javult az elmúlt hetekben. A CDS-felár éppen kedden emelkedett 310 bázispont fölé, amire tavaly október óta nem volt példa. A forint árfolyama közben tartósan a 290-es szint felett áll az euróval szemben, és az MNB kamatvágása után átmenetileg 296-os szintre került, ami háromhetes mélypontot jelentett.
Az olaszországi fejlemények mellett a hazai eszközöket nyomasztják a jegybanki elnökcserével kapcsolatos aggodalmak is. A Világgazdaság korábbi értesülése szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kerül az MNB élére, és piaci szereplők úgy látják, van esély arra, hogy olyan nem konvencionális intézkedéseket hoz az új elnök, amelyek a forint esésével járhatnak.
Simor András elmondta, új monetáris politikai eszközök bevetésével sem lehet érdemben segíteni a növekedést. Szerinte Magyarországon és a világban túlzott várakozások vannak a központi bankokkal szemben. A nagy jegybankok rengeteg pénzt öntöttek a gazdaságokba, és a növekedés tekintetében keveset tudtak elérni.
Több mint hat hónapja csökkenti az MNB az alapkamatot, és a hitelállomány trendjében nincs változás a 7 százalékos kamathoz képest, hívta fel a figyelmet. „Ha lenne egy vállalkozásom, és nem lennék hitelképes, akkor mindegy, hogy 3 vagy 8 százalék a kamat” – érvelt Simor. Szerinte a magyar gazdaság növekedési képessége 0–0,5 százalék körül lehet, és a jegybank kevés, hogy számottevő növekedést produkáljon.
Elemzők úgy látják, akár már az új elnök első ülésén tovább csökkenhet a kamat. Az monetáris tanács közleménye szerint ez akkor lehetséges, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.
Az olaszországi politikai káosz miatt újra felerősödhetnek az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek, és Ben Bernake Fed-elnök szavainak sem örülhetnek a befektetők. Bernanke tegnap azt mondta, az amerikai jegybank készen áll a monetáris szigorításra, ami kedvezőtlen lenne a pénz- és tőkepiacok számára. Ha a Fed csökkenti vagy visszavonja a mennyiségi könnyítési programját – vagy erre komoly utalást tesz – az negatívan hathat a magyar eszközökre is. Mindezek alapján a külső környezetben bekövetkező éles változás esetén a forint egy viszonylag gyenge szintről indulna újabb leértékelődésnek, ami miatt legjobb esetben is a kamatvágások felfüggesztésére kényszerülhet az MNB.
Simor András a jegybankkal kapcsolatos támadásokról annyit mondott: szánalmasnak tartja a procedúrát. „Az eddigi eljárásoknak egy sorsa lett: ott végezték, ahol kell, a kukában.” Az Állami Számvevőszék azt kifogásolta, hogy a jegybank a 2008-as IMF-megállapodásnál információt adott ki a valutaalapnak a magyar bankokról.
Simor az akkori EU/IMF-megállapodásról is beszélt. Szerinte nagy eredmény, hogy Magyarország nem esett áldozatául a válságnak. Az elnöksége egyik jelentős pozitívumának tartja, hogy eltörölték az árfolyamsávot, ami megerősítette a jegybanki hitelességet. Büszke a napon belüli átutalásra, mert így az emberek pénze nem a bankokat gazdagítja egynapi kamattal. „Minden alantas támadás ellenére az MNB-nek sikerült megőriznie függetlenségét” – sorolta az újabb kedvező momentumot. Hangsúlyozta: „ma egy jobb jegybanktörvényünk van, mint a támadások előtt. Az MNB erősebb, mint bármikor” – zárta szavait mandátumának utolsó kamatdöntő ülését követően a jegybankelnök.
Figyelmeztetés a politikai nyomás
Egy év múlva parlamenti választások lesznek, így a kormány számára is egy alkalmazkodóbb monetáris politika lenne a megfelelő – véli Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a leköszönő jegybankelnökre gyakorolt politikai nyomás jó figyelmeztetés a következő jegybanki vezetésnek, hogy a kormányzati gazdaságpolitika szempontjait elsők között kell figyelembe venniük döntéseik során, máskülönben elkerülhetetlenül nyílt konfliktusba kerülnek a kormánnyal.„A piaci árazások, a határidős kamatlábak mintegy 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig” – írja Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint már a márciusban 5 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ha az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, illetve nem kerül sor váratlan eszközök bevetésére, akkor a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is – vélekedett. Arra figyelmezet, hogy alacsonyabb kamat a forintot sérülékenyebbé teheti.
„A piaci árazások, a határidős kamatlábak mintegy 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig” – írja Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint már a márciusban 5 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ha az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, illetve nem kerül sor váratlan eszközök bevetésére, akkor a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is – vélekedett. Arra figyelmezet, hogy alacsonyabb kamat a forintot sérülékenyebbé teheti.-->
