A bizottság az Eurostat adataira hivatkozva országonkénti bontásban is közölte, hogy 2011-ben, illetve a 2000 és 2011 közötti időszakban átlagosan melyik tagállam mekkora áfabevételtől esett el.
Magyarország az adatok szerint 2011-ben 8,5 milliárd euró (2550 milliárd forint) áfabevételhez jutott, miközben elméletileg 12,2 milliárd euró (3660 milliárd forint) áfabevételre lett volna jogosult. A kettő közötti különbség 1110 milliárd forintnak megfelelő 3,7 milliárd euró, a magyar GDP 3,7 százaléka. Az adatok tanúsága szerint Magyarország 2000 és 2011 között ilyen módon minden évben a GDP 3 százalékának megfelelő forgalmiadó-bevételtől esett el.
A visegrádi országok közül Lengyelország ezen a téren kimagaslóan teljesít, a GDP 1,1-1,5 százaléka esett ki a büdzsé bevételei közül. Szlovákiában 2011-ben a GDP 4 százaléka volt az elmaradt áfabevétel, 2000 és 2011 átlagában pedig a bruttó hazai termék 2,9 százaléka. Csehországban ugyanezek a számok 2,7-2,1 százalékon állnak.
"Elfogadhatatlan, hogy ilyen mennyiségű forgalmi adó csússzon ki a réseken, főleg annak fényében, hogy milyen pozitív hatással lehetnének ezek a bevételek a közpénzek mérlegére" - jelentette ki Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős litván tagja.
Az áfabevételek nem csak csalás miatt maradhatnak el - mutat rá a brüsszeli testület, amely szerint fizetésképtelenség, csőd, statisztikai hiba, késedelmes fizetés vagy az adószabályok törvényes kijátszása, kiskapuk is vezethetnek az adóbevételek csökkenéséhez. Az adatokkal az Európai Bizottság az adóelkerülés és adócsalás elleni mielőbbi és minél határozottabb fellépésre igyekszik rábírni az unió tagállamait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.