Újabb 20 bázisponttal, 3,4 százalékra csökkentette a kamatszintet az MNB, összhangban az elemzői várakozásokkal. A tavaly augusztusi 7 százalékról összesen 360 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a központi bank. Az újabb kamatvágást támogatta, hogy az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve fenntartja a havi 85 milliárd dolláros pénznyomtatási programját, ami a kockázatosabb – és magasabb kamatozású – eszközök felé tereli a piaci szereplőket. A Fed az USA kormányzati szektorának korábbi részleges leállása, valamint a nem túl meggyőző amerikai munkaerő-piaci adatok miatt tarthatja fenn az eszközvásárlási programját még a jövő év elején is. Mindez elemzők szerint muníciót adhat az MNB számára, hogy a következő hónapokban újabb kamatcsökkentéseket hajtson végre, és év végére 3 százalék közelébe mérsékelje a rátát. A határidős kamatláb-piac árazása szerint 3,1 százalékon alakulhat a kamat három hónapos időtávban. Az irányadó kamat a tegnapi döntéssel megérkezett Matolcsy György MNB-elnök nyári iránymutatásának célsávjába. Matolcsy azt mondta, 3-3,5 százalékig csökkenthetik a rátát. Az infláció az MNB 3 százalékos célszintje alatt áll, ami szintén támogathatta a kamatcsökkentést. Szeptemberben 1,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összehasonlításban, ugyanakkor a maginfláció 3,5 százalékra emelkedett, ami 0,5 százalékpontos növekedés augusztushoz képest. Azt sem szabad elfelejteni, hogy szeptemberben meredek hozamgörbe alakult ki az állampapírok másodlagos piacán, ami jelzi, hogy egy kedvezőtlenebb nemzetközi hangulatban sérülékennyé válhatnak a forinteszközök.
A Monetáris Tanács közleménye szerint „az infláció az előrejelzési horizonton változatlanul a cél körül alakul, ezért további monetáris lazítás lehetséges”. Az MT úgy látja, hogy „az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre”.
