Ellentétben más elemzőkkel és nemzetközi intézményekkel, a Világbank még javította is az idei magyar növekedésre adott 2,5 százalékos januári prognózisát. Most 2,6 százalékot jövendöl, miközben jövőre és 2018-ban érdemben lassuló bővülést feltételez, amivel szintén kilóg a sorból. A magyar idő szerint kedd éjjel kiadott Globális Gazdasági Kilátások című vaskos tanulmány azonban nem tér ki a részletekre, így nem derül ki, mire alapozza a magyarországi folyamatok ilyetén megítélését a nemzetközi pénzügyi szervezet. Az viszont a feltörekvő és fejlődő térséggel foglalkozó kiadványból is jól látszik, hogy a régiónkből ebbe az országcsoportba tartozó gazdaságok közül a magyar nem teljesít kiemelkedően, hiszen a lengyel és a román érdemben meghaladja a három százalékot, miközben a magyar 2017-18-ban 2,4, illetve 2,3 százalékos iramot vesz fel.
A Világbank az európai és közép-ázsiai térségen belül ugyanakkor kétes csoportba helyezi Magyarországot, azon államok – Ukrajna, Törökország és Lengyelország – közé, amelyek esetében a bizonytalanságot keltő politikai polarizáció súlyosabb kockázatokat hordoz magában, megkérdőjelezi a kulcsintézmények függetlenségét és megnehezíti a döntéshozatali keretek megerősítését.
Az európai és közép-ázsiai régió, ahová Magyarországot is besorolja a Világbank, csak 1,2 százalékkal növekedhet idén, elsősorban az orosz gazdaság visszaesése miatt. Ha ezt a nem mellékes hatást kiszűrjük, akkor az ütem 2,9 százalékra kapaszkodik fel, de a térség keleti felére továbbra is rányomja bélyegét a geopolitikai viszályok sokasága a Kaukázustól Ukrajnáig, illetve a terrorveszély fokozódása miatt Törökországig. A térség nyugati része viszont erőt meríthet abból, hogy élénkülget az eurózóna, s vele az exportkereslet, erősödik a belső kereslet is, s egyelőre alacsonyak az üzemanyagárak.
A világgazdaság idén is csak 2,4 százalékkal bővül, akárcsak tavaly, s 0,5 százalékponttal lassabban, mint a bank januári előrejelzése becsülte. A fejlett gazdaságok visszafogott ütemben araszolnak előre, túlságosan alacsonyak a nyersanyagárak a feltörekvő és fejlődő exportálók számára, halovány a és a tőke sem mozog a kívánt mértékben. Ennek nyomán pedig még több kockázat jelenik meg. A feltörekvők még jobban lefékezhetnek, pangás fenyegeti a fejlett régiót, a pénzügyi piacok hangulata váratlanul megváltozhat, a vártnál hosszabb ideig maradhatnak alacsonyak a nyersanyagárak, új geopolitikai viszályok kerekednek, s mind érzékelhetőbb az aggodalom, hogy a jegybanki módszerek nem elég hatékonyak a növekedés serkentésére. Ennek nyomán a feltörekvő és a fejlődő régió felzárkózási folyamata is megrekedhet és akár visszájára fordulhat. Számos ország máris egy évtizedet vesztett, s tavaly a 114 fejlődő gazdaságnak csak 47 százaléka közelítette a fejlettek jövedelmi színvonalát, szemben a válság előtti „békeévben”, 2007-ben mért 83 százalékkal.
A nyersanyag-exportáló feltörekvő és fejlődő országok idén csak 0,4 százalékkal növelhetik bruttó hazai terméküket, a januári várakozásnál 1,2 százalékponttal mérsékeltebb ütemben. Az importálók 5,8 százalékkal fejlődhetnek, de még ez a kedvezőnek látszó szám is lefelé módosítást takar, igaz, csak árnyalatnyit.
A nagy gazdaságok közül India 7,6 százalékos kimagasló iramot diktálhat, Kína 6,7 százalékra fogja vissza az ütemet, míg Oroszország és Brazília a januári prognózisnál is mélyebb recesszióba süllyed ebben az évben.
Az elenyésző növekedés korát szerkezeti reformok révén hagyhatnák maguk mögött az országok. A Világbank szorgalmazza az infrastrukturális beruházásokat, valamint az oktatás és az egészségügy fejlesztését is.
