Az elmúlt év végén csaknem 122 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, bő 21 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép a kiskereskedelemről, 2018 című kiadványából. Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyesüzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. A boltok száma 2010-től 2012-ig ráadásul még emelkedett, 2013-tól azonban folyamatos a csökkenés.
Az élelmiszer-kereskedések száma a 2010. év végi 43,5 ezerről tavalyra 10 százalékkal, 39 ezerre csökkent. A fogyatkozást döntően a vegyesboltok számának 21 százalékos visszaesése okozta, a szakosodott élelmiszerüzletek állományának 4,8 százalékos növekedése némileg kompenzálta ezt. Az utóbbi típuson belül érdemben emelkedett a kenyér-pékáru, édesség-, valamint a zöldség-gyümölcs üzletek száma.
A non-food kategóriájú egységek száma a múlt évben 81 ezer volt, csaknem 17 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben. Számottevően a ruházati szaküzleteké (5 ezer), az egyéb iparcikkszaküzleteké (4 ezer), a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteié (2 ezer), valamint a könyv-, újság-, papíráru-szaküzleteké (2 ezer) esett vissza. Ugyanakkor nőtt a humán- (389), valamint az állatgyógyászati termékek boltjainak (58) száma. A múlt év végén országszerte 5,9 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2,4 ezer gyógyszertár is működött, a kiskereskedelembe nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek száma 2018 végén pedig 7,6 ezer volt, 1266-tal kevesebb, mint 2010 végén.
A kiskereskedelmi üzlethálózaton belül a 120 négyzetméter alatti, valamint a 120 és 1000 négyzetméter közötti alapterületű üzletek száma 2012 óta szinte folyamatosan csökkent, az 1000 négyzetméternél nagyobb egységek száma viszont a 2014-ben történt visszaesés kivételével emelkedett. Így 2010 és 2018 között a legkisebb méretkategóriába tartozó üzletek száma valamivel nagyobb mértékben csökkent (17,4 százalék), mint amekkora növekedés tapasztalható a legnagyobb méretkategóriába tartozók körében (15,1).
A múlt év végén a kiskereskedelmi üzleteket csaknem 82 ezer piaci szereplő üzemeltette, egy vállalkozás átlagosan másfél boltot. A legtöbb kereskedés – szervezetenként 13 – a részvénytársaságokhoz tartozott, a korlátolt felelősségű társaságokra 1,6, a betéti társaságokra 1,4, az önálló vállalkozókra 1,2 üzlet jutott. Az összes üzemeltető vállalkozás 45 százalékát a kft.-k, 41 százalékát pedig az önálló vállalkozók tették ki. Ugyanakkor csak az üzletek 62 százalékát működtették kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások, további 9 százalékát nagykereskedelmi, illetve gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelmi cégek, a fennmaradó 29 százalékot más, nem a nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások működtették.
A kiskereskedelmi üzletek eladótér-alapterülete összesen 15,2 millió négyzetméter volt 2018 végén, 450 ezer négyzetméterrel kevesebb, mint 2010 végén. Tavaly az összes alapterület csaknem harmada külföldi irányítású vállalkozásokhoz tartozott, ebben a körben az üzletek átlagosan 531 négyzetmétert foglaltak el. Viszonyításképp: a kiskereskedelem egészét tekintve az egy boltra jutó átlagos alapterület a 2010-es 110-ről 2018 végére 125 négyzetméterre emelkedett. Míg a non-food kategóriában 17 százalékos, addig az élelmiszerüzleteknél 14 százalékos területbővülést mért a KSH a vizsgált időszakban.
A kiskereskedelmi forgalom területileg erősen koncentrált: régiónként nézve 2018-ban a vásárlások 23 százalékát Budapesten, 14 százalékát Pest megyében regisztrálták. A többi régió aránya a 8 százalékos részesedésű Dél-Dunántúl és a 12 százalékos részesedésű Észak-Alföld között szóródott. Az összes költésből a lakónépesség arányához képest Budapest jelentősen, Pest és a Nyugat-Dunántúl kisebb mértékben felülreprezentált. Ezeken a területeken a nagyobb forgalmat főként az erőteljesebb lakossági vásárlóerő indukálta, de a turizmus, az átutazó forgalom, a más területekről ingázók vásárlásai is hozzájárultak a kiskereskedelmi eladások magasabb szintjéhez. A többi régiónak kisebb a súlya az országos kiskereskedelmi forgalomban a lakossági arányhoz mérten.
Tavaly az egy lakosra jutó napi átlagos, kiskereskedelmi üzletekben történő kiadás – csomagküldő és internetes kiskereskedelem nélkül – 3000 forint volt. Az országos átlagnál többet költöttek Budapesten (3,9 ezer forint), valamint a Pest és a Nyugat-Dunántúl régióban (egyaránt 3,3 ezer forint). Az országos átlag alatt maradt a napi kiadás a Közép-Dunántúlon (2,9 ezer forint), a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon (mindkettő 2,7 ezer forint), Észak-Magyarországon (2,4 ezer forint), valamint az Észak-Alföldön (2,3 ezer forint).
Visszafogott plázák
Tavaly 121 bevásárlóközpont üzemelt az országban, 80 vidéken, 41 pedig a fővárosban. Ebben a kategóriában az üzletek 30 százaléka külföldi kezekben van, miközben a bevásárlóközpontokon kívül ez az arány mindössze 7 százalék. Hipermarketből 166 működött a múlt év végén, ebből 143 vidéken, 23 pedig Budapesten.
A plázák és a hipermarketek az elmúlt két évtizedben jelentek meg Magyarországon, mára pedig a kiskereskedelem meghatározó tényezőivé váltak. Jogszabályváltozás miatt azonban 2012-től 300 négyzetméternél, majd 2015-től 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető. Bár a tilalom alól adható felmentés, a terjeszkedésük érezhetően lassult.
