Csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek

A piacgazdaság és a verseny természetes velejárójának tekinthető a társadalmi egyenlőtlenség, túlzott mértéke azonban rombolhatja a társadalmi kohéziót és növelheti a bizalmatlanságot, ezzel veszélyeztetheti a gazdasági növekedés és felzárkózás fenntarthatóságát és inkluzív jellegét – állapítják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi jelentésében. A mérsékelt szinten tartott egyenlőtlenségek kevésbé szülnek társadalmi ellentéteket, ugyanakkor segítik az esélyegyenlőséget, a társadalmi mobilitást és a munkatermelékenység növelését, amelyek alapvető pillérei a hosszú távon eredményes gazdasági és társadalmi fejlődésnek, illetve sikeres felzárkózásnak.

Magyarországon megfigyelhető a főváros dominanciája, az egyes régiók fejlettségét pedig alapvetően befolyásolja az országon belüli helyzetük, s érzékelhetők kelet–nyugat irányú fejlettségbeli különbségek is – hangsúlyozták írásukban a jegybank közgazdászai. A területi egyenlőtlenségek kialakulásához nagymértékben hozzájárult a rendszerváltás, mivel akkor erősödött fel a dinamikusan fejlődő centrumok és a lassúbb fejlődést mutató perifériás területek közti különbség. Az elmúlt években a kormányzati intézkedések és a regionális fejlesztési programok következtében több gazdasági mutató esetében is mérséklődtek ugyan a megyék közti különbségek, de továbbra is jelentősnek mondhatók.

Budapest egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az országos átlag kétszerese volt 2018-ban, a megyék többségének fejlettsége az országos átlag 60 és 80 százaléka között alakul – emelte ki az MNB. A megyék közti fejlettségbeli különbség 2009 óta folyamatosan csökken, sőt Budapest gazdasági fölénye is mérséklődött, érdemben csökkent a járműgyártásban érdekelt régiók lemaradása. A GDP 37 százalékát Budapesthez, 10 százalékát Pest megyéhez köthetően állítják elő, Győr-Moson-Sopron megye részesedése

5 százalék, a legkisebb Nógrád megye részesedése 1 százalékkal. A beruházások és az ipari termelés esetében is számottevő különbségek figyelhetők meg, 2019-ben az egy főre jutó beruházások értéke Budapesten volt a legmagasabb – az itteni fejlesztések értéke 2,6-szerese az országos átlagnak –, Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb. Az ipari termelés legjelentősebb területei hagyományosan a Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéi és Budapest egyes kerületei, ám az elmúlt években Észak-Magyarország egyes járásainak jelentősége is növekedett.

Az utóbbi évtizedben minden megyében nőtt a foglalkoztatási ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség – olvashatjuk a Versenyképességi jelentésben. A változás mértéke nagyobb volt az elmaradottabb térségekben, az egyenlőtlenség mérséklődött ebből a szempontból, a legkedvezőbb munkaerőpiaci mutatókat azonban továbbra is a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon láthatunk. A majdnem teljes foglalkoztatás ellenére továbbra is vannak munkaerő-tartalékok, ugyanakkor ezek területi eloszlása egyenlőtlen. A fejlettebb régiókban az erős munkakereslet következtében gyakorlatilag elfogyott a munkaerő-tartalék, a kevésbé fejlett megyéket azonban viszonylag magas munkakínálat és alacsony munkakereslet jellemzi.

A jövedelemalapú Gini-index az elmúlt években stabilan alakult, és bár meghaladja a V3-országok átlagát, elmarad az EU átlagától – figyelmeztetnek az MNB szakértői. A vagyoni Gini-koefficiens értékét, amely szintén alacsonyabb az uniós átlagnál, alapvetően befolyásolja az ingatlanvagyon, mivel Magyarországon hagyományosan a saját lakástulajdon dominál. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányát mérő AROPE-mutató 2010 óta mintegy 30 százalékról 19 százalékra csökkent, és ma már nem magasabb az EU átlagánál.