Magyarország egyre több külföldit vonz Nyugatról: a „bezzegállamokból” rekordszintű a kivándorlás – nem csak az olcsóbb megélhetési költségek miatt vagyunk vonzók
Az elmúlt években látványosan átalakult a globális migráció szerkezete: a fejlett nyugati gazdaságokból is egyre többen költöznek külföldre – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kivándorlást vizsgáló elemzéséből . A jelenség mögött elsősorban a megélhetési költségek tartós emelkedése, a távmunka térnyerése és az életminőség javításának igénye áll, miközben a munkaerőpiac egyre inkább nemzetközivé válik.
Egy nemzetközi elemzés szerint 2024-ben mintegy 4 millió ember hagyta el a vizsgált 31 fejlett országot, ami közel 20 százalékos növekedést jelent a járvány előtti, 2015-ös szinthez képest. Az adatok azt mutatják, hogy a kivándorlás már nem kizárólag a fejlődő világ sajátossága, hanem egyre inkább a fejlett gazdaságok közötti áramlásról beszélhetünk.
Látványos ugrások több országban
Országszinten is markáns elmozdulások figyelhetők meg. Kanadában 2025 harmadik negyedévében 34 százalékkal volt magasabb a kivándorlás, mint hat évvel korábban. Új-Zélandon 2025-ben 29 százalékkal haladta meg a kivándorlás a 2019-es szintet, miközben a saját állampolgárok elvándorlása 74 százalékkal nőtt. Svédországban több mint 60 százalékos emelkedést mértek, míg
- Olaszország
- és Izland
esetében is rekordközeli számokról számoltak be. Az Egyesült Államokban különösen figyelemre méltó fordulat történt: 2025-ben nettó kivándorlás alakult ki. A bevándorlás 2,6–2,7 millió főre csökkent a 2023-as közel 6 millióról, miközben mintegy 2,2 millióan hagyták el az országot, egyes becslések szerint akár 3 millióan is.
A kivándorlók jelentős része Európát választja. Portugáliában például több mint 500 százalékkal nőtt az amerikaiak száma a járvány óta, míg Spanyolországban és Hollandiában az elmúlt évtizedben közel megduplázódott. 2025-ben több amerikai költözött Németországba és Írországba, mint ahányan onnan az Egyesült Államokba.
A mobilitás új logikája
A folyamatot alapvetően a „work from anywhere” modell erősíti, amely leválasztotta a munkavégzés helyét a lakóhelyről.
A magasan képzett munkavállalók így már nemcsak munkahelyet, hanem országot is választanak, figyelembe véve a megélhetési költségeket, az életminőséget és a társadalmi környezetet.
A kivándorlás ugyanakkor nem egyirányú veszteség. A brain drain mellett megjelent a brain gain jelensége is: miközben egyes országok munkaerőt veszítenek, mások nyernek, és a tudás globálisan áramlik. A körforgásos migráció is erősödik, sokan később hazatérnek, tapasztalattal és tőkével.
A nemzetközi empirikus kutatások szerint a bevándorlás összességében mérsékelt, de pozitív makrogazdasági hatással járhat. Egy IMF-elemzés alapján rövid és középtávon is növeli a GDP-t és a termelékenységet, elsősorban a beruházások élénkülésén keresztül, miközben nem mutatható ki érdemi negatív hatás a helyi foglalkoztatásra.
Magyarország felkerült a térképre
Ebben az átrendeződésben Magyarország is egyre láthatóbb célponttá válik. Egy OECD-alapú rangsor szerint hazánk a hatodik helyen áll azok között az országok között, ahol a külföldi állampolgárok a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a gazdasághoz. A külföldiek foglalkoztatási rátája 80,3 százalék, munkanélküliségük alacsony, és közel 40 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU-n kívülről érkező, 15–64 év közötti bevándorlók 51,5 százaléka volt magasan képzett, ami az egyik legmagasabb arány az unióban. Az EU-s bevándorlók körében ez az arány 43,3 százalék.
A költségszint is komoly vonzerőt jelent: Budapest megélhetési költségei mintegy 30 százalékkal alacsonyabbak Berlinnél, 63 százalékkal Londonnál és 83 százalékkal New Yorknál. Ez különösen a távmunkában dolgozók számára teszi vonzóvá az országot.
Digitális nomádok és adóelőnyök
Magyarország a digitális nomádok körében is egyre népszerűbb. Egy nemzetközi rangsor szerint 2025-ben a világ ötödik legjobb célországa volt számukra. Az alacsony személyi jövedelemadó, a kedvező szabályozási környezet és a „fehér kártya” konstrukció – amely viszonylag alacsony jövedelmi küszöb mellett kínál tartózkodási lehetőséget – mind hozzájárulnak ehhez.
Budapest különösen erős központtá vált: bővül a coworking irodák száma, erősödnek a nemzetközi közösségek, és vidéki városokban is megjelentek kisebb digitális nomád hálózatok.
Közben a magyarok is mennek
A kedvező trendek ellenére Magyarország továbbra is jelentős kibocsátó ország. Évente mintegy 40 ezer magyar vállal munkát külföldön, elsősorban Ausztriában és Németországban. A fő motiváció a magasabb bér és a jobb munkakörülmények.
Uniós összevetésben azonban a magyar kivándorlás nem számít kiugrónak: a magyar állampolgárok mintegy 4–5 százaléka él külföldön, ami a középmezőnybe tartozik.
Összehasonlításképpen Romániában ez az arány 21, Horvátországban 18 százalék körül alakul.
A kép ráadásul egyre inkább kiegyensúlyozott: 2025-ben közel 32 ezer magyar tért haza, így a vándorlási egyenleg ismét enyhén pozitívba fordult a korábbi hiány után.
A kivándorlás kétirányú folyamat, nyitott kérdésekkel
A globális migráció tehát egyre inkább kétirányú és körforgásos jelenséggé válik. Magyarország egyszerre veszíti és nyeri a munkaerőt: miközben sokan külföldön keresnek jobb lehetőségeket, egyre több külföldi érkezik az országba.
A hosszú távú hatás attól függ, hogy a beáramló tudást és munkaerőt mennyire sikerül integrálni a gazdaságba. Ha ez sikeres, a jelenlegi trend nemcsak demográfiai, hanem növekedési szempontból is előnyt jelenthet Magyarország számára.
Ajánlott videók
Magyarország egyre több külföldit vonz Nyugatról: a „bezzegállamokból” rekordszintű a kivándorlás – nem csak az olcsóbb megélhetési költségek miatt vagyunk vonzók
Európa elfogy: drámai trendek fenyegetnek, több mint 50 millióval csökken a lakosságszám – súlyos gazdasági következmények elé nézünk, összeroskadhat a rendszer
