Fékező ingatlanpiaccal indult az év
A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB-lakásárindex 2020 első negyedévében kismértékben, 0,9 százalékkal emelkedett, eközben az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 11,6 százalékra mérséklődött – közölte lakásárindexének legfrissebb adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 7 százalékot tett ki, negyedéves alapon azonban 0,6 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető.
Budapesten jóval kisebb, az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest 8,3 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2020 első negyedévében – derül ki az MNB-lakásárindexének legfrissebb adataiból. A felmérés szerint negyedéves alapon nem változtak a lakásárak Budapesten, így ez már a második egymás utáni negyedév, amikor nem emelkedtek a lakásárak a fővárosban – igaz, a mostani adat jobb, mint a 2019 utolsó negyedévében mért 1,3 százalékpontos mérséklődés. Más kérdés, hogy tavaly év végén még így is 15,4 százalékos lakásár-növekedést mért éves alapon az MNB a fővárosban. A reál-MNB-lakásárindex ugyanakkor az idei első negyedévre is 1,4 százalékos mérséklődést jelez Budapesten.
A vidéki városokban 14,8 százalékos nominális drágulást mértek éves alapon, ez 5,7 százalékpontos mérséklődés az előző negyedévben megfigyelt, 20,5 százalékos éves árváltozással összevetve. Negyedéves alapon a fővárossal ellentétben a vidéki városokban még 3,5 százalékkal emelkedtek az árak, sőt a negyedéves nominális árnövekedés minden régióban magasabb volt, mint 2019 negyedik negyedévének adatai – negyedéves alapon leginkább a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúl városaiban nőttek a lakásárak.
A községekben nominális értelemben negyedéves alapon 3,5 százalékos lakásárcsökkenést mért a jegybank, ugyanakkor a vidéki kistelepülések árai éves összehasonlításban még 7,8 százalékos emelkedést mutatnak.
Földrajzilag éves összehasonlításban valamennyi régióban mérséklődő, de továbbra is két számjegyű lakásár-dinamikát mértek. Nominális alapon a legintenzívebb éves árdinamika a közép-dunántúli, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban volt tapasztalható, ezekben a régiókban a 15 százalékot is meghaladta az áremelkedés mértéke a bázisnak számító 2019 első negyedévéhez viszonyítva. Az észak-alföldi régióban 14,7, az észak-magyarországi régióban 13,7, a nyugat-dunántúli régióban 12,5, a közép-magyarországi régióban pedig 10,8 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves alapon. A jegybanki adatsor szerint a régiós összevetésben negyedéves alapon is megmaradt még a növekedés valamennyi magyarországi régióban a koronavírus-járvány előtti utolsó negyedévben. Ennek a közép-magyarországi régióban lehetett a legjobban örülni, hiszen ott tavaly év végén a nominális változás már 0,4 százalékos árcsökkenés volt negyedéves alapon.
A fenti folyamatok eredményeképp az elmúlt húsz év alatt az átlagos lakásár a 2001. első negyedévinek a 341,4 százaléka – ezt mutatja az aggregált nominális lakásárindex, ahol a bázis pont két évtizedes. Ezen belül nem a főváros, hanem meglepetésre a közép-magyarországi régió (Pest megye) városainak lakásárai emelkedtek a legjobban
– itt az első negyedév emelkedésével már több mint négyszeres (402,4 százalékos) az áremelkedés mértéke. Budapesten ehhez képest „csak” 392,9 százalékos áremelkedést mutat az index két évtizedes távlatban. A vidéki városokban átlagosan ma 3,57-szor többet kell fizetni egy lakásért, mint 2001-ben – bár igaz, hogy az arányokat, ahogy már említettük, az áraikat több mint megnégyszerező közép-magyarországi városok nyomják fel. Emellett 369 százalékkal drágultak két évtized alatt az észak-magyarországi régió városai. Érdekesség, hogy a már a rendszerváltás óta magasabb árszintet képviselő nyugat-magyarországi régió az egyetlen, ahol nem sikerült a városokban megháromszorozni a lakások árát. A községek drágulási mutatói ugyanakkor messze elmaradnak a városokéitól: az első negyedév végén a kistelepüléseken átlagosan 2,15-szor többet kellett fizetni, mint 2001 első negyedévében.
A koronavírus-járvány miatt azonban a következő hónapokban nagy valószínűséggel elköszönhetünk a mostani jelentésben is szereplő rendkívül magas indexadatoktól.
