Az elbocsátások is generálják az emelkedő fizetéseket
K. M. I. | A bruttó átlagkereset idén májusban 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ugyanilyen mértékben nőtt a nettó átlagkereset is, amely az említett hónapban kedvezmények nélkül 265 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 500 forint volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A január–május közötti időszakot tekintve a bruttó átlagkereset 390 ezer forint volt, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 259 300 ezer. Mindkettő esetében 8,8 százalék a növekedés mértéke az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legmagasabb bruttó fizetést továbbra is a pénzügyi és a biztosítási gazdasági ágazatban dolgozók vihették haza (721 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedők pedig a legalacsonyabbat (247 800 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 426 100, a nőknél 354 500 forintot ért el a vizsgált időszakban, ez a férfiaknál 8,4, a nőknél 9,3 százalékos növekedés egy év alatt. A fiatal, 25 év alatti dolgozóknak nőtt legkevésbé a fizetésük, a korcsoport bruttó átlagkeresete kevéssel haladta meg a 284 ezer forintot. A legjobb munkavállalási korú csoport (25–54 év között) érte el a legnagyobb, 8,9 százalékos növekedést, a bruttó átlagkeresetük 406 ezer forint felett volt. A reálkereset 5,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.
Májusban a keresetek emelkedése az év első négy hónapjának átlagát is meghaladta. Az adatot azonban óvatosan kell kezelni, mert a teljes munkaidős munkavállalókra vonatkozik, akiknek a száma szinte minden ágazatban csökkent májusban az előző év azonos időszakához képest – emelte ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Az átlagosnál jobban, mintegy 40 százalékkal csökkent a turizmusban foglalkoztatottak száma, akiknek az átlagkeresete alacsonyabb a más ágazatokra jellemzőnél. Így a létszámuk mérséklődése felfelé húzta az átlagot, mint ahogy az is, hogy sok ágazatban az alacsonyabb képzettségű és így alacsonyabb bérű munkavállalókat bocsátották el. A gazdaság újraindulásával visszakerülnek a statisztikába az alacsonyabb végzettségű munkavállalók, ami a következő hónapokban néhány százalékponttal csökkentheti a béremelkedés ütemét. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a számokból is látszik, hogy elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzetre, nem pedig az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével.
A reálkereset 5,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói áraknak az előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett
