Júniusban folytatódott az ipar kilábalása
J. R. | Az autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet, miután májusban újraindultak a hazai autógyárak, majd júniustól a harmadik műszakot is bevezették – mondta el Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza azt követően, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétette az ipari kibocsátás júniusi adatait. A következő hónapokban – az európai kereslet fokozatos felfutásával – folytatódhat a termelés helyreállása.
Az áprilisi 36,9 százalékos és a májusi 30,9 százalékos esés után júniusban a termelés volumene 7,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 12,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakával összevetve. Havi szinten egyértelmű javulás látható, miután 17,1 százalékkal emelkedett az ipar teljesítménye egy hónap alatt, s ezzel elérte a 2015-ös termelési szintet, a 2010-es bázison pedig 21,5 százalékkal mutatott magasabb értéket.
A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a járműgyártás továbbra is gyengélkedett júniusban. Amíg nem tud talpra állni az autóipar, addig biztosan jelentős lemaradást görget maga előtt az egész ipar – mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva. A szakértő elmondta, hogy mind éves, mind negyedéves összevetésben csaknem negyedével zuhant a termelés volumene, ami negatív rekordnak számít. Mindez jelentős visszafogó tényező lehetett a bruttó hazai termék (GDP) alakulásában.
Az év hátralévő részében a kereslet felfutása csak fokozatos lehet a magasabb munkanélküliség és a fogyasztók óvatossága miatt – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.
A következő hónapokban ugyanakkor támasz lehet az elhalasztott kereslet megjelenése, mivel a kijárási korlátozások idején 97-98 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba. Az új termelői kapacitások üzembe helyezése és a folyamatban lévő beruházások biztosíthatják az ipar helyreállását.
A járvány esetleges második hulláma a külső keresletet is visszafoghatja, ami fokozott bizonytalanságra utal. A szakértő szerint a jövő évben a bázishatásoknak köszönhetően akár 13-14 százalékos bővülés is lehetséges.
