Elmaradhat vagy csúnyán megdrágulhat a nyaralás: veszélybe került Európa légi közlekedése, üzemanyaghiány fenyegeti a repülést a közel-keleti háború miatt
Az európai repülés számára most nem az a legfontosabb kérdés, hogy ma van-e még kerozin a reptereken, hanem az, hogy meddig bírja a rendszer a Közel-Keletről érkező szállítások nélkül. A február 28-án kirobbant közel-keleti háború óta a Hormuzi-szoroson átmenő nyersolaj- és olajtermék-forgalom drámaian visszaesett, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig április közepére már arról beszélt, hogy Európának nagyjából 6 hét repülőgép-üzemanyag-készlete maradhat, ha a szállítások nem állnak helyre – írja pénteki elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A légitársaságoknak egyszerre kell félniük az üzemanyag árától és hiányától
Európa ugyan maga is finomít repülőgép-üzemanyagot, de továbbra is számottevő nettó importőr. Az EU-27 nettó kerozin importjának fő külső forrásai a Közel-Kelet és az ázsiai–csendes-óceáni térség.
Az AP szerint a kerozin a légitársaságok legnagyobb költségtétele, a legfontosabb változó költség és nagyjából az összes kiadás 30 százalékát adja. Az ára pedig nagyjából megduplázódott a háború kezdete óta.
Az Egyesült Államok áprilisban napi mintegy 150 ezer hordó kerozint küld Európába, ami nagyjából hatszorosa a megszokottnak, de ez legfeljebb enyhíti, nem oldja meg a kiesést. Az első konkrét repülőtéri zavarok már látszanak: április elején Brindisiben átmenetileg kifogyott az üzemanyag, és több olasz repülőtéren tankolási korlátozást vezettek be.
Drágulhat a repülőjegy a nyaralás idejére
A következő hetekben nemcsak drágább jegyekre, hanem ritkított menetrendre, üzemanyag-pótdíjakra és szelektív járatvágásokra is fel kell készülni.
Nemcsak a kerozin ára, de a gázár és a villamosenergia ára is berobbant, sorra állnak le az országok
A Világgazdaság korábban megírta, hogy a világgazdaság drágán megfizeti az árát annak, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. A konfliktus miatt lezárták a Hormuzi-szorost, ami számos termék elengedhetetlen világkereskedelmi útvonala.
Fatih Birol az IEA vezetője az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott csütörtöki interjúban megismételte korábbi kijelentését, hogy a Hormuzi-szoros zárlata „a valaha volt legnagyobb energiaválságot” fogja előidézni, nagyobbat, mint a hetvenes évek olajválságai és az ukrajnai invázió okozta együttesen.
„Szörnyű helyzetben vagyunk, és ennek súlyos következményei lesznek a világgazdaságban. Minél tovább tart, annál rosszabb lesz a gazdasági növekedés és az infláció szempontjából világszerte” – jelentette ki.
A szélesebb körű gazdasági hatások között szerepelnek a magasabb benzinárak, magasabb gázárak és magas villamosenergia-árak, és a világ egyes részeit mindezek súlyosabban érintik – tette hozzá.
Az utóbbiak között Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Kínát, Pakisztánt és Bangladest nevezte meg, bár Peking esetében sok más elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi országnál könnyebben vészelheti át az energiaválságot, mert az elmúlt évtizedekben nagyobb figyelmet fordított a megújuló forrásokra, ráadásul a biztonság kedvéért alaposan be is spájzolt olcsó orosz olajból, és a földrajzi közelség miatt gond nélkül folytathatja az importot Oroszországból.
„Azok az országok fognak leginkább szenvedni, amelyeknek ritkán halljuk a hangját, többnyire a fejlődő államok. Ázsia, Afrika és Latin-Amerikai szegény országai” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy utána azonban a válság eléri Európát és Amerikát.
Birol szerint, ha a Hormuzi-szoros nem nyílik meg újra, akkor „hamarosan halljuk majd a híreket, hogy a kerozinhiány miatt járatokat törölnek”.
