Trump szinte szárnyal az optimizmustól, a Hezbollah az elsütőbillentyűn tartja az ujját
Donald Trump amerikai elnök optimista azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán tartós tűzszüneti megállapodást köthet, miközben a felek a jövő héten lejáró ideiglenes fegyvernyugvás meghosszabbításáról tárgyalnak.
„Jó úton haladunk afelé, hogy megállapodást kössünk Iránnal, és ez jó megállapodás lesz” – mondta Trump csütörtökön a Fehér Házban újságíróknak. Hozzátette, hogy Washington és Teherán között akár már a hétvégén folytatódhatnak a tárgyalások.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy Trump bizonyítékok nélkül azt állította, hogy Irán elfogadta azokat a feltételeket, amelyeket korábban hosszú ideig elutasított, beleértve a nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló törekvések feladását. A megállapodás szerinte a Hormuzi-szoros megnyitását is tartalmazná.
Teherán nyilvánosan nem erősítette meg, hogy ilyen engedményeket tett volna.
Miközben Trump gyors megoldásra számít, egyes Öböl menti arab országok vezetői és európai vezetők úgy vélik, hogy egy megállapodás elérése akár hat hónapot is igénybe vehet, és a tűzszünetet erre az időszakra ki kellene terjeszteni. Az amerikai elnök nem számít arra, hogy a megállapodás érdekében meg kellene hosszabbítania a kéthetes tűzszünetet, mivel aránylag gyors megoldásban bízik, ugyanakkor jelezte, hogy szükség esetén megtenné ezt.
Nem mindenki optimista az iráni tűzszünet kapcsán
Szintén fontos fejlemény a Közel-Kelet kapcsán, hogy Izrael és Libanon megállapodott egy tíznapos tűzszünetről, amely péntekről szombatra éjféltől lép életbe és a regionális feszültségek enyhítését célozza. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette a fegyvernyugvást, és egy szélesebb békemegállapodás felé tett lépésnek nevezte.
Hezbollah: az elsütőbillentyűn tartjuk az ujjunkat
Az Irán által támogatott libanoni Hezbollah fegyveresei közölték, hogy a tűzszünet ellenére továbbra is az elsütőbillentyűn tartják az ujjukat, és készen állnak az esetleges újabb összecsapásokra. A síita szervezet közleményében hangsúlyozta, hogy éber marad „az ellenség árulásával és alattomosságával szemben”. A nyilatkozat szerint az éjszaka folyamán – több mint hathetes harcot követően – életbe lépett a fegyverszünet Izrael és a Hezbollah között, ugyanakkor mindkét fél bizalmatlanul tekint a megállapodásra. A Hezbollah beszámolói szerint a konfliktus kezdete óta fegyveresei átlagosan napi 49 hadműveletet és több mint 2000 katonai akciót hajtottak végre. Ezek között szerepeltek összecsapások izraeli erőkkel Dél-Libanonban, valamint támadások izraeli állások és katonai létesítmények ellen Izrael területén.
Trump ennek kapcsán elmondta, hogy az amerikai tisztségviselők mindkét féllel együtt dolgoznak majd a tartós megállapodás érdekében. A tűzszünetre azért volt szükség, mert Izrael továbbra is támadásokat hajt végre Irán libanoni szövetségese, a Hezbollah ellen Dél-Libanonban, ez pedig veszélyeztetheti az Iránnal kötött külön tűzszünetet.
Ezzel párhuzamosan Pakisztán hadseregének vezetője, Asim Munir a héten Iránba utazott, miközben országa közvetítőként próbál fellépni egy hosszabb tűzszünet érdekében Washington és Teherán között. Pakisztán a múlt hét végén házigazdája volt az amerikai és iráni tisztségviselők közötti tárgyalásnak, melyen JD Vance amerikai alelnök is részt vett. Azonban azok az egyeztetések végül megállapodás nélkül értek véget.
Trump csütörtökön azt mondta, az is elképzelhető, hogy személyesen Pakisztánba utazik, ha sikerül megállapodást kötni Iránnal.
Az Amerikai Egyesült Államok elnökének optimizmusát azonban kevesen osztják. Az iráni és amerikai tisztségviselők csütörtöki nyilatkozatai ugyanis arra utalnak, hogy az álláspontok továbbra is távol állnak egymástól kulcskérdésekben, ugyanakkor a libanoni tűzszünet új lendületet adhat a folyamatnak.
Továbbra is kritikus a helyzet a Hormuzi-szoros kapcsán
Egyes Öböl menti arab és európai vezetők a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását sürgetik, és egy globális élelmiszerválság veszélyére figyelmeztetnek, amennyiben a kulcsfontosságú tengeri útvonal május után is zárva marad.
A kulcsfontosságú energiaellátási útvonalnak számító szoros ellenőrzése továbbra is kérdéses, miközben az amerikai haditengerészeti blokád már a negyedik napjába lépett. Irán, amely a háború kezdete óta gyakorlatilag lezárta a szorost, közben azon dolgozik, hogy a háború után is díjat szedjen az áthaladó hajóktól. Az Egyesült Királyság és Franciaország mintegy negyven ország részvételével csúcstalálkozót szervez egy többnemzetiségű haditengerészeti erő létrehozásáról a Hormuzi-szoros biztosítására, bár a tényleges telepítés egy szélesebb megállapodásig valószínűtlen.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy interjúban kijelentette, hogy az amerikai erők bármikor készen állnak a harcok újraindítására, Irán pedig figyelmeztetett, hogy az elhúzódó amerikai blokád sértheti a tűzszünetet. A The Washington Post szerint az Amerikai Egyesült Államok további csapatok térségbe küldésére is felkészül.
