A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 novemberében 438 200 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek
Tavaly az év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset 399 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 369 700 forintra becsülhető, amely 9,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (699 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 700 forint). A teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 434 600, a nők esetében 366 600 forintot ért el.
Elemzők: idén szerényebb lesz a keresetek emelkedése
Az idei bérkilátások viszont egyelőre bizonytalanok.
Azt már tudni lehet, hogy a minimálbér a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A szakember szerint kérdés viszont, hogy mely ágazatokban, milyen béremelésre kerül sor. Az egészségügyben például komolyabb növekedés várható, ami a teljes gazdaságra vonatkozó bérdinamikát felhúzhatja.
Az egészségügyi béremelkedés nélkül az idén várhatóan a korábbi éveknél lassabb, 2-3 százalékos lesz a reálbérek emelkedése,
a 2017-es több mint 10 százalékkal, 2018-as 8 százalék felettivel, 2019-es 7,7 százalékossal, és a múlt év első tizenegy hónapjában elért 6 százalékkal szemben – prognosztizálta a K&H Bank vezető elemzője.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is elsősorban a 2019-ről áthúzódó folyamatok eredményének, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, valamint az év elejét még jellemző munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának tulajdonította a tavalyi béremelkedést. Megjegyezte: novemberben tovább lassult a keresetek növekedési üteme, azonban a 8,6 százalékos emelkedés továbbra is dinamikus bérfolyamatokról árulkodik.
A koronavírus-járvány miatt, ugyanakkor a munkáltatók nem tudják az elmúlt években megszokott ütemben emelni a béreket, így a bérdinamika lassulása nem meglepő folyamat.
Előretekintve a Századvég Gazdaságkutató elemzői arra számítanak, hogy tovább lassul a bérek növekedési üteme. Várakozásaik szerint ez idén 5,6 százalékos lehet, amiben közrejátszik, hogy a minimálbér-emelés mértéke is alacsonyabb volt, mint az elmúlt években, valamint a korlátozások által leginkább érintett ágazatokban a cél inkább a munkavállalók megtartása, mint a bérek emelése. A bérdinamika lassulását némiképp ellensúlyozhatják az egészségügyi dolgozókat érintő béremelések – fűzte hozzá.
