A nagy AI-sztori: a könyvpiac csendes forradalma – az MI már a polcok között jár

A mesterséges intelligencia már nemcsak a technológiai óriások terepe, a könyvpiac működését is gyorsan átrajzolja – a háttérben pedig az algoritmusok és az emberi eladó közötti törékeny egyensúly a legnagyobb tét. A nagy AI-sztori friss adásában Deák András, a Libri–Bookline digitális csatornák igazgatója és Aczél Petra kommunikációkutató arról beszélgettek, hol tart ma a könyvkereskedelem mesterségesintelligencia-forradalma, és miért nem biztos, hogy hamarabb találjuk meg a megfelelő mesekönyvet egy robot segítségével, mint egy túlterhelt bolti eladóval.

A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

Az MI nem ír könyvet helyettünk, de megtalálja helyettünk a megfelelőt

A kereskedői oldal ma még óvatos az MI-által generált szövegekkel: nem akarják, hogy torzítsák a kínálatot, félrevezessék a vásárlókat, vagy elnyomják a feltörekvő szerzőket. A legtöbb helyen továbbra is eszköznek tekintik a mesterséges intelligenciát – olyannak, mely a könyvesbolt élményét próbálja meg lekövetni digitálisan. Deák András szerint az MI abban igazán erős, amit az emberi eladó nehezebben tud: 

Ha valaki például „olyan gyerekkönyvet keres, amiben van mókus, pompon és ne haljon meg senki”, a könyvesbolti eladó néha csak néz, az MI viszont talál is valamit.

Torzít az MI ajánlása?

A nagy kérdés: ha az algoritmusok az eddigi viselkedésünk alapján ajánlanak, akkor mi lesz az újdonságokkal? Deák András szerint a veszély valós, ezért külön tanítják a rendszert arra, hogy ne csak a népszerűeket tolja előre. A chatbotszerű AI-könyvajánló például nem súlyoz népszerűség alapján, így a kevésbé ismert szerzők is ugyanúgy felszínre kerülhetnek. A másik kihívás: a hallucináció. A rendszer hajlamos találatot adni akkor is, ha nincs – ezért kifejezetten tréningezik arra, hogy bátran mondja ki: „nincs ilyen könyv”.

Aczél Petra felvetette, hogy akár néhány éven belül robotok segíthetnék a vásárlókat a boltokban: megtalálni egy könyvet, eligazítani a polcok között, vagy akár ajánlani is. Deák András szerint ez ma még nem realitás: túl drága, túl személytelen, és a vásárlói élmény magja továbbra is a „nézelődős, inspirálódós” könyvesbolti kultúra. Ugyanakkor az MI-támogatás – főleg mobilon – nagyon is megjelenhet a bolt közepén álló vásárlók zsebében.

Az MI-ügynök, ami helyettünk vásárol könyvet

Aczél Petra arról beszélt, hogy a ChatGPT és más chatbotok fejlesztői már azon dolgoznak, hogyan vásároljanak helyettünk chatablakon belül, akár anélkül, hogy mi magunk rákattintanánk bármire. Deák András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez a logikus következő lépés a könyvkereskedelemben is:

• a vásárló kér egy receptkönyvet a szülinapi ajándék mellé,
• az MI figyeli az árakat,
• és csak akkor rendezi meg, amikor akciós.

Az akadályozott felhasználóknál ez különösen fontos lehet: akik nem tudnak vagy nem szeretnek végigkattintani egy webshopot, mostantól „megbízhatják” a saját ügynöküket.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• Hogyan változtatja meg az MI a könyvkeresést és az ajánlást? (01:00)
• Miben jobb ma az MI, mint a bolti eladó – és miben nem? (05:00)
• Hiperperszonalizált ajánlórendszerek: előnyök és veszélyek (09:00)
• Miért késik a magyar digitális könyvpiac? (13:00)
• MI-hangoskönyvek: hol működik jól, hol nem? (17:00)
• Automatizált vásárlás és MI-ügynökök – a kereskedelem új korszaka (21:00)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.