Reális az IMF előrejelzése a magyar gazdaság növekedéséről
A tavaszi 4,3 százalékról 6,2 százalékra javította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedési előrejelzését – derült ki a nemzetközi szervezet jelentéséből. A bővülést a külső kereslet által hajtott külkereskedelem, a fiskális ösztönzővel hajtott felfutó fogyasztás, a magánszférában gyorsan emelkedő bérek támogatják és a kényszermegtakarítások elköltése támogathatják. Az IMF a 2-4 százalékos jegybanki célsáv feletti, 4,1 százalékos inflációt vár 2021-ben Magyarországon.
Varga Mihály pénzügyminiszter üdvözölte a nemzetközi szervezet előrejelzésének javítását a közösségi oldalán. A miniszter rámutatott: az IMF elismeri, hogy a kormány gyorsan és hatékony intézkedésekkel reagált a válságra, kiemelve a támogató költségvetési politikát, a munkahelyek megvédését és a beruházások ösztönzését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten tette közzé a frissített előrejelzését, amiben a korábbi 4-6 százalékos sávból 6,2 százalékra javították a magyar GDP prognózisát. Az IMF prognózisának teljesülése esetén jövő év elején járhat a gyermekes családok szja-visszatérítése, aminek az 5,5 százalékos növekedés a feltétele.
A Világgazdaság az idei első negyedéves GDP-adat közlése után összeállított konszenzusa 6,5 százalékos növekedést jelzett 2021-re.
A piaci konszenzus folyamatosan felfelé mozgott, így várható volt az IMF döntése – értékelte a lépést a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Egy esetleges negyedik vírushullám ugyan veszélyeztetheti a gyors növekedést, és világszerte kérdéses, hogyan áll talpra a fogyasztás. Magyarországon központi kérdés lehet, mi lesz a hitelmoratórium sorsa.
Németh Dávid hozzáfűzte: az IMF előrejelzése reális, mi 6,7 százalékkal számolunk, azonban a gyorsan változó környezetben ez szinte a hibahatáron található.
Varga Mihály emlékeztetett: az Európai Bizottság és a Takarékbank egyaránt javította a növekedési várakozását az elmúlt hetekben, az utóbbi 7,7 százalékos bővülést vár 2021-ben Magyarországon. A versenyképességi helyzet javulhatott hazánkban, az eddigi jelentések erre utalnak. A pénzügyminiszter aláhúzta: a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérése szerint a hazánkban működő német vállalatok 88 százaléka ismét Magyarországot választaná beruházásához.
A múlt havi nagy ugrást követően júniusban ismét emelkedett a gazdasági hangulatindex (ESI) Magyarországon, 1,3 pontos növekedés után 105,2 pontot ért el a mutató – derült ki az Európai Bizottság (EB) adataiból. A foglalkoztatottsági index 2,1 ponttal, 110,2 pontra csökkent. Az ESI 40 százalékát adó ipar 1,5 ponttal csökkent, ami a korábbi optimizmus lanyhulását mutatja. A 30 százalékos súlyú szolgáltatások hangulata azonban 2,3 ponttal nőtt, ami ellensúlyozhatta az ipari várakozások romlását. A fogyasztói hangulat 6,7 ponttal emelkedett és már alig több, mint 10 ponttal marad el a válság előtti csúcstól – a lakosság sokkal optimistább, mint az év elején. A kiskereskedelem 0,9 ponttal javult, azonban még van tere az emelkedésnek. Az építőiparban 1,1 ponttal romlott a hangulat.
