Minimálbér, garantált bérminimum 2026: elárulták a cégek, mennyi növelést tudnának adni – ez a váratlan fordulat

A kormány 2026-ra 13 százalékos minimálbér-emelést és 10 százalékos garantáltbérminimum-emelést tervezett. Ennek érdekében 2024-ben hároméves bérmegállapodást kötöttek a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormány. Azonban a tervezettől elmaradó gazdasági növekedés és a magasabb inflációs szint miatt a várható emelések mértéke bizonytalanná vált, jelenleg is zajlanak az egyeztetések a felek között a béralku kapcsán.

Ehhez kapcsolódóan végzett vállalati felmérést a GKI októberben. A válaszadó 1460 munkaadó állományi létszámának 12 százaléka minimálbéres foglalkoztatott, és további 15 százalékuk kap garantált bérminimumot. A cégek saját bevallásuk szerint átlagosan maximum 5 százalékkal tudnák emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot a jelenlegi helyzetben, ami jelentősen elmarad a 10-13 százalékos kormányzati tervektől.

Az 5 százalékos minimálbér-emelés a várható teljes bruttó béremelkedést alulmúlja, de reálértelemben (inflációval korrigálva) 1 százalékos növekedést jelent. A GKI kiemelte, hogy a válaszok tekintetében nem volt szignifikáns eltérés sem a szektorok, sem a különböző vállalatméretek között, mivel minden kategóriában 5 százalék körül volt az átlag és a medián (középérték) is.

Az elemzés emlékeztetett, hogy 2010 és 2019 között

• dinamikusan nőtt a minimálbér (plusz 70 százalék)
• és a garantált bérminimum (plusz 85 százalék) reálértéke.

Az ezt követő időszakban a koronavírus-válság, majd Oroszország Ukrajna elleni inváziójának nyomán kibontakozó gyenge gazdasági növekedés és a kiugró infláció kedvezőtlenül hatott a legkisebb keresetűek vásárlóerejére is. Ezekben az években stagnált, illetve enyhén csökkent a reálminimálbér és a garantált bérminimum.

Kiemelték, hogy 2024-ben már alacsony infláció mellett emelkedtek a nominális értékek, így a reálérték is nőttek (minimálbér: plusz 11 százalék, garantált bérminimum plusz 6 százalék). 2025-ben a folyamat – bár lassabb ütemben – tovább folytatódott, a minimálbér reálértéke 4 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 2 százalékkal emelkedett.

A vizsgált időszak nagy részében a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum bővülése reálérelemben meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A minimálbér és az átlagkereset indexe a 2020-as évek elejére összeért, ám 2024-től kezdve újra elnyílás figyelhető meg: jobban nő a minimálbér, mint az átlagkereset.

A minimálbér emelésének lehetőségeiről nem csak a közbeszédben, de akadémiai körökben is viták folynak. Annak bőkezű növelése segítséget jelenthet a legkiszolgáltatottabb rétegeknek, illetve a minimálbérhez közel eső bérszinteken is támogathatja a béremeléseket. Ez pozitívan hathat a fogyasztásra, ráadásul javíthatja – a jelenleg nehéz helyzetben lévő – költségvetés helyzetét is az áfa-, a szocho- és az szja-bevételek emelkedésén keresztül.

Ugyanakkor a felmérés pont arra világít rá, hogy a vállalatok jelen gazdasági helyzetben nehezen gazdálkodnák ki az ily módon megnövekedett béreket, az esetleges elbocsátások pedig részben vagy egészében ellensúlyoznák a dinamikus emelés pozitív hatásait. A GKI megjegyezte, hogy bár a magyarországi munkaerőpiac feszes, a minimálbért keresők jellemzően nehezebben találnak új állást, részben képzettségi, részben földrajzi okok miatt.

Minimálbér, garantált bérminimum 2026: megtörtént az áttörés, jön a végleges bejelentés, mennyivel emelik a fizetéseket jövőre – sokan meg fognak lepődni

„Jelentősen közeledtek az álláspontok , de abban maradtunk, hogy amíg kormány nem dönt a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről, nem kommunikálunk konkrét számokról” – mondta a Világgazdaságnak november elején Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. A hónap első munkanapján összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a kormány képviseletében jelen volt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is. A téma természetesen a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke volt. 

Hetek óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A mostani VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel”.