Átfestik a cégért: bekebelezi amerikai riválisát az AkzoNobel – ha Trump is jóváhagyja

Gigantikus festék- és bevonatgyártó óriás jöhet létre a holland AkzoNobel és az amerikai Axalta Coating Systems fúziójával. Az európai piacvezető társaság ezt kedden reggel közleményben jelentette be a honlapján. A hollandok biztosra mennek, hogy a fúziós tervhez megszerezzék részvényeseik hozzájárulását, ezért 2,5 milliárd dolláros rendkívüli osztalék kifizetésére tesznek javaslatot a közgyűlésüknek. 

Emellett az egyesült cégben 55 százalékkal többségük lesz, noha az ügyletet egyenlő felek egybeolvadásaként harangozták be. Ami a felső vezetést illeti ez meg is áll, az elnököt Rakesh Sachdev személyében az Axalta adja, ő most is ezt a pozíciót tölti be a vállalatánál, míg holland kollégája, Ben Noteboom alelnökként szolgál majd. 

Az AkzoNobel egyenlőbb az egyenlők között

A vezérigazgatói poszton fordított a helyzet, a regnáló CEO-k közül Greg Poux-Guillaume lesz a főnök, és az Axaltától Chris Villavarayan lesz a helyettese. A 11 igazgatósági poszton négy-négyes arányban megosztoznak, és három függetlent is bevesznek a testületbe.

Megőrzik a philadelphiai és az amszterdami székhelyüket is, viszont az Axalta részvényeit kivezetik a New York-i tőzsdéről (NYSE), és a kereskedést a közös részvényekkel az amszterdami börzén folytatják, miután az ügyletet legkésőbb 2027 elején zárni tudják. Ehhez a versenyhatósági engedélyeket is be kell szerezniük, ebben viszont ki vannak téve az amerikai elnök szeszélyeinek.

Donald Trumpot talán az egyenlősdi szlogenével meg tudják győzni, amúgy nem lehetne mérget venni az amerikai elnök automatikus jóváhagyására. 

amint arra a cikkünk végén látható videó is emlékeztet.

Most Greg Poux-Guillaume a Reutersnek megerősítette, hogy a rendkívüli osztalékon felül nem olajozzák meg a fúziót extra prémiummal, az egyesülés mindkét fél érdeke, mert így a két amúgy is profitábilis társaságot még szélesebb termékportfólióval és még dinamikusabb nyereségtermelő képességével globális növekedési pályára tudják állítani. A vezérigazgató szerint a többi között

• a Hammerite,
• a Sikkens,
• a Dulux,
• a Sadolin
• és a Xyladecor 

márkáival a magyar festék- és bevonatpiacon is meghatározó AkzoNobel az Axaltával együtt a rivális német BASF Coatingsot is maguk mögé utasíthatják.

Az új vállalat – amelynek nevét még nem hozták nyilvánosságra – a becslések szerint 17 milliárd dollár körüli éves bevétel mellett 3,3 milliárd dolláros adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti nyereséget (EBITDA) érhet el. 

Nem mindenki fogadta lelkesen a fúzió hírét

A szinergiák kihasználásával nyerhető éves megtakarítás mértékét 600 millió dollárra becsülték a hollandok, s ennek a 90 százalékát három éven belül már el is érhetik. Érdekesség, hogy az amerikai cég részvényeseit jobban felcsigázta a fúzió, ezt mutatják a kereskedési adatok:

• az AkzoNobel árfolyama 3,5 százalékot esett,
• az Axalta kurzusa pedig 13,5 százalékot erősödött

a fúziós terv bejelentését követően. Azaz a holland festékipari óriás részvényesei nem annyira lelkesek, amin a cégek piaci értékét tekintve nem is lehet igazán csodálkozni, hiszen az AkzoNobel 11,1 milliárd dollárjához képest az Axalta csupán 6,1 milliárd dollárral szerepel a statisztikákban.

Az AkzoNobel egyébként nem a legfényesebb időszakát éli, a kínai építőipari kereslet megroppanása és az autóipar hanyatlása ugyanis nem kedvez a festékgyártóknak, így neki sem. A hollandok leépítésekkel és üzembezárásokkal próbálják átvészelni ezt az időszakot, s extra forgalomra aligha számíthatnak az idén. 

Egy évvel ezelőtt 2200 fős leépítésről döntöttek, s az idén legalább öt telephely bezárását tervezték, ez a folyamat 2026 végéig is elhúzódhat. Pont kerülhet az indiai üzletág eladására, miután a hollandok felülvizsgálták ottani piaci lehetőségeiket, és az átstrukturálás mellett döntöttek. Júniusban 900 millió dollárért eladták a helyi JSW ipari konglomerátumnak indiai leányvállalatuk (ANIL) 75 százalékát egy későbbi teljes kivásárlás opciójával egyetemben.