A pedagógusok 70 százaléka a járványhelyzetben próbálta először az online oktatást, és csupán negyedének volt e téren némi tapasztalata
– derül ki a Digitális jólét programban készített Digitális Comenius jelentésből. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2020–2021-es tanévben 1,8 millióan vettek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás valamilyen szintű képzésében. A pedagógusoknak az egyik legnagyobb módszertani kihívást az okozta, hogy nehezen ültették át a hagyományos értékelési eszközöket és módszereket a javarészt újszerű, digitális platformokra. Hatvankét százalékuk tudta három vagy kevesebb platform révén biztosítani a tanítás feltételeit, 6 százalékuk azonban legalább hat felületet használt.
A leggyakrabban használt platform a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, a KRÉTA volt, amelyet az általános kommunikációs csatornák, mint a Facebook, az e-mail, a Zoom, a Messenger és a Teams követtek. A pedagógusok szerint a diákok csupán 5 százaléka volt felkészülve az online tanulásra, de 46 százalékuk rövid idő alatt alkalmazkodott hozzá. A jelentés szerint a távolléti munkarendre való hirtelen átállás nem adott lehetőséget a pedagógiai folyamatok újratervezésére, így a tanárok forráshasználatában a jelenléti oktatásra jellemző gyakorlat maradt népszerű. Egy közel 10 ezer pedagógus válasza alapján készült statisztika szerint 20 százalékuk egyáltalán nem, 12 százalékuk pedig felhasználóként használt digitális tananyagot, vagyis rájuk nem volt jellemző a digitális forráshasználat. A pedagógusok majdnem fele kísérletezett, sőt, akár minden vagy minden második alkalommal használt digitális tanulási tartalmat, s ezek között saját készítésű tartalmakat is voltak. 2010–2019 között a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 8-ról 7 százalékra csökkent, a 30–39 éves korcsoporté pedig 10 százalékponttal:
26-ról 16 százalékra. Az 50–59 éves pedagógusok aránya 30-ról 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebbeké pedig 2-ről 10 százalékra. Fiatal tanárok Budapesten dolgoznak a legnagyobb arányban, de a pedagógusok csaknem fele itt is idősebb volt 50 évesnél 2020-ban. A főállású pedagógusok több mint 80 százaléka nő, arányuk a részmunkaidősök között 70 százalék fölötti, az óraadók között pedig 60 százalék körüli.
2020-ban az alapfokon tanulók 78,9 százaléka állami fenntartású intézményben tanult, de az egyházi intézményekben tanulók aránya 2010 és 2020 között 7,4 százalékról 16,5-re emelkedett. Az egyéb fenntartású intézményekben tanulók aránya 2 százalékról 2,9-re nőtt. A középiskolások esetében 2010 és 2019 között az egyházi intézményekben tanulók aránya 6,7-ről 16,7 százalékra ugrott. A középiskolák közül a négy, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban volt a legmagasabb az átlagos osztálylétszám, 28-29 fő, míg az érettségit nem szakképzésben a legalacsonyabb osztálylétszám 16 fő körül alakul. Az általános iskolák esetében elenyésző a 35 fős vagy nagyobb létszámú osztály, 2013 és 2020 között mindvégig 0,1 százalék körüli volt az arányuk.
Az évismétlések aránya az elmúlt évtizedben mindenhol csökkent. A legkisebb az általános iskolákban volt, kivéve 2020-at, amikor az évismétlők aránya – feltehetően a koronavírus-járvány első hullámában a tanév végén bevezetett online oktatás miatt – jelentősen esett. A gimnáziumokban is egyenletesen mérséklődött a bukottak aránya, egy évtized alatt, 2019-re megfeleződött. A szakképzésben 2012 és 2015 között visszaesett az évismétlők száma, majd 2015-től lassult a csökkenés. Összességében az érettségit nem adó szakképzésben a legmagasabb az évismétlők aránya, 2019-ben 7 százalék volt.
