BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Történelmi pillanat: közel húsz év után ismét a magyar államé a reptér

Konkrét tervei vannak a magyar kormánynak arra, hogy hova akarja eljuttatni a következő évtizedben a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret, amelynek megvásárlásáról, a tranzakció részleteiről és a jövőbeni fejlesztésekről tartott sajtóeseményt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Ferihegyen a francia Vinci társtulajdonos Nicolas Notebaert vezérigazgató jelenlétében. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság is jól jár adásvétellel, amelynek hasznából a családok, a cégek és az állam is kiveheti a részét. Bejelentette, 2025. január elsejével a kormány kivezeti a légitársaságokat sújtó különadót. Szóba kerültek a reptéri késések, is, Nagy Márton szerint az egyik legnagyobb problémát a túl olcsó légtérhasználati díj jelenti, a Vinci vezérigazgatója hangsúlyozta, bár ez nem üzemeltetési kérdés, mindent megtesznek, hogy a helyzet rendeződjön.

Közel húsz év után kerül ismét a magyar állam tulajdonába a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, amelynek az átadásáról tartott sajtóeseményen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mellett a francia tulajdonos, Vinci Airports vezérigazgatója, Nicolas Notebaert is beszédet mond.

_CZ_0578, ferihegyi repülőtér
reptér
Liszt Ferenc
Budapest Airport
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Cikkünk frissül.

Nagyon örülök, hogy itt állhatok a magyar állam nevében, mert ez azt jelenti, hogy a magyar állam ezt a repteret bizony megvette 

– mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, s hozzátette, hogy közel húsz év után került ismét a magyar állam tulajdonába a reptér. Szerinte a társbefektető kiváló partner, akinél tapasztaltabbat nem lehetett volna kiválasztani.

A vételár 3,1 milliárd euró volt, a hitel mögötte 1,44 milliárd euró

– ismertette a vételárat, összességében 80 százalékos részesedést szerzett a magyar állam. Az árat arányosan határozták meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam piaci befektetőként vett részt a tranzakcióban, ezért számos jogi iroda segítségét vette igénybe, így teljes egészében piaci alapokon nyugszik a befektetés.

A szakértői becslések is 3,1 milliárd eurós vételárat kalkuláltak, ez megfelel a piaci sztenderdeknek a miniszter szerint. A Vincivel közös üzleti tervet készítettek. 

A magyar állam azonban nem üzemelteti a repteret, hanem ezt hozzáértő piaci befektetőkre bízza. Az állam pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen. A magyar állam nem ehhez nem ért, ők viszont értenek

– mondta Nagy Márton, aki szerint Vinci hatalmas cég, és hatalmas tudással rendelkezik. 

Elmondta a tárcavezető azt is, hogy a jelenlegi 15 millió utasról 2030-ra közel 20 millióra szeretnék növelni az utasszámot, majd megcélozzák a 25 milliót. Szerinte az ország kapuja a reptér, és a legnagyobb mértékben járul hozzá az ország turizmusához. 

A társbefektetővel nagyon fontosnak tartják a reptér fejlesztését, egy új terminál és a kiszolgáló létesítmények megépítését.

Elismerte, méltatlan a reptér megközelítése, ezért az állam feladata, hogy az infrastruktúrát fejlessze, amibe beletartozik a gyorsforgalmi vasút és a reptéren kívül hotel, parkolók fejlesztése. „Azt kell látni, hogy nagyon szép elmondani: az utasforgalom emelkedik, de ehhez nagyobb terminál kell, és meg kell oldani az emberek eljuttatását.”

Ha ezt nem sikerül megoldani, tök mindegy, hányan jutnak ide, megengedhetetlen

– mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Összesen 75 reptér van a Vinci üzemeltetésében

A Vinci vezérigazgatója nagyon fontosnak nevezte a turizmus fejlesztését az infrastruktúra szempontjából. Megköszönte egyúttal a bizalmat, hogy csatlakozhattak partnerként, úgy látja, nagyon gyorsan és hatékonyan sikerült ezt a tranzakciót megvalósítani. 

Németországban, Csehországban, Görögországban és Egyesült Királyságban is jelen vannak, összesen 5 milliárd eurós forgalommal rendelkeznek, és egymilliárd eurós beruházási szinttel. 

Idén ünnepelték húszéves fennállásukat, ez alatt az idő alatt 75 repülőtér került az üzemeltetésükbe.

Elmondta, hogy közös vízió alapján fogják a repteret fejleszteni, nagyon bíznak a magyar csapatban, nem szeretnének külföldi emberekkel idejönni. 

A legnagyobb lépéseket meg fogjuk tenni hamarosan

– mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy most különösen a nyári utasforgalom nagyon erőteljes. A légitársaságokat nagyon jól ismerik, igyekeznek velük együttműködni. Hangsúlyozta, több kapacitásra van szükség, növekedni kell, ehhez pedig beruházásokra van szükség. A tervezés már megkezdődött, ennek része a kettes terminál fejlesztése, azt követően jöhet a hármas terminál megépítése. „Magyarország dinamikus ország, nyitott az üzleti tevékenységre, szeretnénk az elosztó szerepet erősíteni.” 

Kivezeti a kormány a légitársaságokat sújtó különadót

A vonat kérdésköre nehezebb, mint a közút fejlesztése – válaszolta újságírói kérdésre Nagy Márton, aki szerint komplexebb a mérnöki munka, mert egy alagútra lesz szükség. Lázár miniszterre van bízva, hogy a terveket elkészítse, nagy kérdés a finanszírozás megoldása. 

A kormány kivezeti a légitársaságokat sújtó különadókat 2025. január elsejétől 

– jelentette be a Világgazdaság kérdésére, hogy mi lesz a sorsa a légitársaságokat sújtó extraprofitadónak. Mint ismert, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter előző nap közölte, hogy a kormány meghosszabbítja az extraprofitadókat, illetve védelmi hozzájárulás vet ki a bankokra és a multikra.

Túl olcsó a légtérhasználati díj Nagy Márton szerint, tárgyalnak a katariakkal

Egy másik kérdésre, hogy ki a felelős a reptéri késésekért, azt mondta, hogy a gond a magas légtérben van, nem a fel- és leszállás miatt. Ráadásul beszűkült a térség, ahol át lehet repülni, ezt pedig tetézi azt, hogy a légtérhasználati díj Magyarországon olcsó, ezért sokan fölöttünk repülnek át. 

Milyen haszna van Magyarországnak abból, hogy felettünk átrepülnek? Semmi

– állapította meg, hozzátéve, szerinte nem kellene ilyen olcsón adni a légtérhasználatot. Nem a légiforgalom-irányítás kizárólagos felelőssége a kialakult helyzet. Mindenesetre komoly lépések lesznek, a HungaroControlt augusztus elsejével veszik át, de személyi kérdésekről nem szeretne beszélni.

Nagy Márton elmondta, hogy a Vincivel közösen döntik el, hogy lesz-e új befektető, nem titkolta, hogy tárgyalnak katariakkal, de a részesedésük csak 10 százalék lehet a Budapest Airportban.

A Vinci vezérigazgatója ehhez annyit tett hozzá, hogy ez egy lehetőség, nem kötelezettség. Úgy látja, win-win helyzet van, minél nagyobb a profit, annál több forrást tudnak beruházásokra fordítani.

Több száz milliárdból kell fejleszteni a vasutat és a közutat

A hármas terminálnak 2032-re kell elkészülnie, addigra ki kell épülnie az infrastruktúrának is – mondta újságírói kérdésre –, a következő hetekben megtárgyalja a kabinet az alternatívákat, azonban jelezte, hogy ezt nem feltétlen a költségvetésből kell finanszírozni. A vasút fejlesztése minimum 400 milliárd forintba kerül, míg az útpálya valamivel olcsóbb – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Nem az üzemeltetés a felelős a késésekért

A Vinci elnöke úgy látja, a reptéri késések oka, hogy szűkösek a kapacitások, megvannak a munkavállalóik. 

Nem rajtunk múlik, nem mi vagyunk a szűk keresztmetszet, de mindent megteszünk, hogy a késéseket csökkentsük

– ígérte Nicolas Notebaert. Nagy Márton szerint is el kell választani az üzemeltetést a légi forgalmi irányítástól, azt a hasonlatot mondta, hogy nem a buszmegálló a felelős azért, ha késik a busz.

Mindenki jól jár a reptér megvásárlásával

A magyar államnak nem az a fontos, hogy mennyire profitábilis a reptér, hanem az, hogy az ide érkező turista bejutását megoldják, és hogy minél többen költsenek – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, hogy miért fontos az államnak ez a tranzakció. Nagy Márton szerint végeredményben hatalmas adóbevételeket jelent az államnak, és gazdagítja a családokat, a cégeket is.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.