Románia: játék a tűzzel

Hangzatos, alapjában véve fellengzős, néha felelőtlen ígéretek halmaza, egyre súlyosbodó tekintélyválság. Gazdasági káosz, gyakran változó, ellentmondásos jogi rendszer, a külföldi megítélés folyamatos romlása. Ez jellemzi a mai román valóságot, és mindez együtt oda vezet, hogy a jövő bizonytalan, nem kecsegtet a gyors vagy akár a lassú javulás halvány ígéretével sem. A szélsőjobboldali, nacionalista Nagy Románia Párt előretörése elkerülhetetlen, hiszen az egyetlen olyan húron játszik, melynek hangja még eljut az emberek szívéhez, tudatához, és ez a nemzeti érzés. Az egyetlen közös nevező, mely egy akolba terelheti a román nyájat. A Nagy Románia Párt viszont nemzetközileg nem "komilfó", tehát a választási győzelem várományosa, a szocialista jellegű Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja tőle szokatlan lépésre szánta el magát: (bizonyára fogcsikorgatva) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget környékezi, mintegy felkérve azt egy esetleges kormányzási "táncra".



E talajon, e zavaros helyzet melléktermékeként ütötte fel a fejét a román tisztek, főként tábornokok Nemzeti Egyesülete, mely az első napokban, amikor bejelentette létrejöttét, amolyan ártatlan civil szerveződésnek tűnt. Megalakulásakor ("véletlenül"?) nem értesítették a hadügyminisztert. Sorin Frunzaverde, a tárca vezetője később nevén nevezte a gyermeket, mondván: igencsak katonai puccs íze van a dolognak, aminek sürgősen elejét kell venni. Tehát betiltotta a szerveződést, melynek működését saját államtitkára hagyta jóvá, sőt a nemzeti katonai központ épületében székhelyet is biztosított számára. A miniszter szerint azért nincs olyan nagy baj, mert a tartalékos tiszteken kívül "csak néhány magas rangú aktív tiszt" vált az egyesület tagjává, csakhogy a román sajtó nem éppen így tálalta az ügyet. A további napok nagy kérdése, hogy miniszteri tiltással be lehet-e szüntetni egy olyan mozgalmat, mely a jelek szerint már hónapok óta elkezdődött.



Az egész történetnek van egy igen figyelemreméltó vetülete, mely különösen a romániai magyarság szempontjából nem érdektelen. Alig pár nappal a katonai egyesület létének nyilvánosságra kerülése előtt lemondott tisztségéről Mircea Chelaru tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. Miután ilyen kijelentéseket tett, miszerint: "a magyarok, közelebbről az RMDSZ képviselői csendben és eddig észrevétlenül felvásárolták" a dél-olténiai földeket, vagyonokat, gépállomásokat és más gazdasági társaságokat. Arról is szó esett, hogy Romániában immár nemcsak a Székelyföldet szeretnék egyesek magyar enklávévá tenni, hanem Olténiában és a Fekete-tenger partján húzódó Dobrudzsában is magyar szigeteket akarnak létrehozni. Miután Mircea Chelaru lemondott (lemondatták?), és helyét Mihail Popescu tábornok vette át a hadsereg élén, Chelaru elkezdett ötölni-hatolni, mondván, hogy metaforákban beszélt; hogy ugyan valóban létezik valamiféle nagy konspiráció, de nem lehet tudni, hogy kik a konspirátorok; hogy csak bizonyos elképzelésről lehet beszélni, és nem világos, hogy kik állnak mögötte. Ezek olyan félmondatok, melyek nem elegendők ahhoz, hogy kioltsák a román társadalomban keletkezett nyugtalanságot, mely olyankor támad, amikor valakik időről időre a "magyar kérdésre" terelik a figyelmet.



Az aktív és tartalékos tábornokok, kisebb rangú tisztek egyesületét a belügyminiszter is elítélte. Constantinescu államelnök igen furcsán nyilatkozott, mondván, hogy ő már régóta tud a szerveződésről, "a folyamat végig felügyelet alatt volt", és azért hagyták, hogy a kirobbanó nyilvános vita során lemérjék a tisztek és a közvélemény reagálását. Tagadhatatlan, hogy mindenképpen egy politikai jellegű szerveződésről van szó, hiszen a kezdeményezők azt állították: azért van szükség az egyesületre, mert a jelenlegi vezető politikusok nem úgy végzik a feladatukat, ahogy kell.



A nemzetvédelmi minisztérium szóvivője bejelentette: az intézmény a legfelsőbb bíróságot kéri fel, hogy vizsgálja ki az egyesület létrejöttének körülményeit. A kormányzásra készülő TDRP "erős" embere, Adrian Nastase alelnök úgy véli: az új struktúra "azok játékszere lehet, akik döntéshozók a politikában", mintegy azt sugallva ezzel, hogy a jelenlegi vezetőség nem akarja átadni nekik a hatalmat, hanem inkább katonai diktatúrát preferál. De ilyen jellegű kijelentés nem hangzott el az eddig kormányzó pártok részéről, bár a Petre Roman vezette Demokrata Párt szócsöve, az Azi című lap melegen üdvözölte az egyesület létrejöttét.