Tálas Miklós: Keserű pirula
"Az elmúlt hat év alatt háromszor módosították már jelentősen a munka törvénykönyvét, de ez a mostani, negyedik változat a legkedvezőtlenebb a munkavállalók számára, s a multik egy csoportjának érdekeit szolgálja" -- hangsúlyozta az MSZOSZ jogi képviselője. -- Úgy vélem, ez nem megítélés kérdése, ez a tervezetből objektíven kiolvasható. A keserű pirulát a kormány ''megédesíthette'' volna, ha a szakszervezetek által javasolt kompenzációs csomagot elfogadja, de ez sem történt meg. A munkaidő-szervezés rugalmasabbá válása azt jelentheti a munkavállalók számára, hogy csökken a heti pihenőidő, ugyanakkor kevesebb túlórapénzt, pótlékot kaphatnak. Mivel sokak keresetének 60-70 százalékát teszi ki a személyi alapbér, s a többi pótlék, így a dolgozók nagy többségének ez jelentős jövedelemcsökkenést okozhat, míg a munkaadóknál növekedhet a profit. Jelentős változás az is, hogy az eddigiekkel ellentétben különösebb indok helyett gazdasági érdekre való hivatkozás is elegendő ahhoz, hogy a dolgozót más munkakörben, más telephelyen foglalkoztassák, akár folyamatosan is. Ha a dolgozó megunja a helyzetét, s felmond, nem kell neki végkielégítést fizetni. Kedvezőtlen a munkavállalók számára az is, hogy megszűnik a helyettesítési díj, s a kiszolgáltatottságot fokozza a munkaerő-kölcsönzés. Úgy vélem, illúzió azt hinni, hogy a helyi kollektív szerződéseknél tompítani lehet ezeken. Tudomásul kell vennni, hogy a ksz-ek megkötésekor nem egyenlő felek ülnek tárgyalóasztalhoz. A cégek többsége jól képzett humánpolitikai szakembereket foglalkoztat, míg a szakszervezetek meggyengültek, a dolgozók és a szakszervezeti tisztségviselők kiszolgáltatottak, s félnek az elbocsátástól. A munkaadók pedig önként nem mondanak le kedvező pozícióikról, hiszen sok pénz forog kockán. Volt a kezemben olyan kollektív szerződés, melynek huszonkét pontjából tizenkilenc a munkaadók, míg három a munkavállalók érdekeit képviselte. Pedig a ksz-ben a törvénytől csak a dolgozók javára lehetne eltréni."
Kollár Márton: Kompromisszum
"Úgy vélem, hogy cégünknél semmilyen változást nem hoz majd a munka törvénykönyvének módosítása -- mondta a Jászberényi Aprítógépgyár Rt. humánpolitikai igazgatója. -- Az azonban kétségtelen, hogy a munkaidő rugalmasabb szervezése miatt azoknál a vállalatoknál, ahol a cégvezetés eddig is diktatórikus módszereket alkalmazott, a dolgozók hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. Ahol erősebb a szakszervezet, ott a munkavállalók a kollektív szerződésekben kedvezőbb pozíciót tudnak elérni. Ugyanakkor Magyarországon megfigyelhető, hogy a dolgozókban egy kettősség él. Mivel alacsonyabbak az alapbérek, a jövedelem növelése érdekében szívesen vállalnak túlmunkát, hét végi műszakot. Nyugat-Európában természetesen más a helyzet, ott sok országban már a heti munkaidő is rövidebb, s a keresetek is magasabbak. Egyébként olyan idilli állapot soha nem lesz, hogy a munkaadók és a munkavállalók is elégedettek legyenek a munka törvénykönyvével. Cégünknél 1996 óta új formában létezik a ksz, mely határozatlan időre szól, s általában évenként módosítjuk. Az idén is szükség lehet a változtatásra, de annak fő oka nem a munka törvénykönyvének változása, hanem az, hogy növekedett a minimálbér, s emiatt az egész bérstruktúra átalakításra szorul."
Geiger Éva: Politikai szempontok
"Teljesen ellentétes a véleményem a szakszervezetek álláspontjával, a vita során a szakmai kérdések helyett a politikai szempontok kerültek túlsúlyba -- emelte ki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének munkaügyi vezető szakértője. -- Úgy vélem, hogy az irányelveket komplexen kell kezelni, s a tervezett változtatások háromnegyede a munkavállalók érdekeit képviselik. Az csak a szakszervezetek álláspontja, hogy akár heti hatvan óra is lehet a munkaidő. A piacgazdaságban a munkaadóknak szükségük van arra, hogy a munkaidő-szervezésnél mozgásterük legyen. Kevesebb szó esik arról, hogy a munkavállalók érdekeit szolgálja a törvényben az esélyegyenlőségről szóló passzus, s az, hogy a munkaadók tájékoztatási kötelezettségére s a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok is változtak."
Oroszi István: Piaci változások
"A jelenlegi vita elsősorban a munkaidő-szervezés körül csúcsosodott ki, s tény, hogy a tervezett változások az eddiginél nagyobb szabadságot biztosíthatnak a munkaadóknak -- mondta a Tisza Bútoripari és Kereskedelmi Rt. humánpolitikai vezetője. -- A nagyobb rugalmasságra ugyanakkor a cégeknek szükségük van, hiszen több ágazatban a piac ingadozó, s ahhoz alkalmazkodni kell. El tudom képzelni, hogy egy konszolidáltabb gazdasági helyzetben újabb módosítások születhetnek, s vissza lehet állítani majd a korábbi viszonyokat. Tény az is, hogy a dolgozók túlórapénze, pótléka csökkenhet, de ezt az anyagi kiesést kompenzálhatja, hogy a minimálbér emelkedésével az alapkeresetek is növekednek. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy a munka törvénykönyvének módosítása hogyan hat majd a vállalati kollektív szerződésre. A bútoriparban ágazati ksz is van, s ma még nem ismert, hogy ott milyen változások lesznek, az ez irányú tárgyalások még nem kezdődtek el. Gondolom, először meg kell várni a parlamenti végszavazás eredményét."
Márkus Imre: Kompenzáció nélkül
"A tervezett változtatások nem a munkavállalók érdekeit szolgálják, hátrányos számukra, hogy a flexibilis foglalkoztatás szabályai nem kellően kidolgozottak -- hangsúlyozta a Vasutas Szakszervezet elnöke. -- Mivel kéthavi munkaidőkeret lesz, előfordulhat, hogy a dolgozónak az egyik héten mondjuk több mint ötven órát kell dolgoznia, a másikon pedig alig lesz munkája. Az igaz, hogy Nyugat-Európában is a rugalmas munkaidő nyert polgárjogot, ugyanakkor nem lehet elfeledkezni arról, hogy ott már sok országban a heti munkaidő is 36-37 órára csökkent, magasabbak az átlagkeresetek, s a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések is szigorodtak. Az csak egy szlogen, hogy az anomáliákat a kollektív szerződésekben korrigálni lehet. A tervezett módosítások a vasutas-munkavállalókat is kedvezőtlenül érintik, s a rugalmas foglalkoztatás kellő szabályozás nélkül a közlekedés biztonságát is veszélyeztetheti."