Csőre töltve: elfogadás előtt az ukrán kereskedelmi megállapodás

„Továbbra is védjük a mezőgazdasági termelőink érdekeit” – áll az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleményében, azt követően, hogy hosszú távú szabadkereskedelmi megállapodást jelentettek be Ukrajnával. Ha a bizottság logikájában a piacvédelmet az jelenti, hogy például több millió tonna búza és 120 ezer tonna baromfihús áramlik be nyomott áron az európai piacra, akkor valószínűleg nagyon mást értenek piacvédelem alatt, mint amit az európai gazdák gondolnak. A háború előtthöz képest ugyanis ennek alapján a sokszorosára növekedne az ukrán import mértéke, jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatokat hordozva a fogyasztók számára is. A következőkben az EU és Ukrajna közötti – nemrégiben nyilvánosságra hozott – szabadkereskedelmi megállapodás részleteit ismertetem.

Miért jelent veszélyt az ukrán élelmiszerek beáramlása?

Az elmúlt időszakban részletesen is bemutattuk az ukrán mezőgazdaság és élelmiszeripar működését, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az eltérő élelmiszer-biztonsági szabályok súlyos kockázatokat jelentenek. A világon ugyanis az EU alkalmazza a legszigorúbb növényegészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályokat, ezeket a szabályokat azonban csak az európai termelőktől követelik meg, az EU-n kívülről érkező termékekkel szemben nincsenek ilyen elvárások. Ugyanez a helyzet Ukrajnában is, ahol az EU által már évtizedek óta betiltott szerek is forgalomban vannak (pl. atrazin, acatoklór, klórpirifosz). A minőségi szempontok mellett nyilván azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a háború kirobbanása után a hazánkba beszállított ukrán gabonamennyiség 80-szorosára (!) emelkedett a konfliktus előtti évekhez képest, ezzel földbe döngölve a magyar gazdák felvásárlási árait. Ugyanez volt a helyzet a baromfihús, a tojás vagy éppen a méz piacán is. 

A háború felülírta a korábbi kereskedelmi megállapodást

2014-ben – a Majdan téri forradalmat követően – társulási megállapodást kötött egymással a két fél, amelyben az európai piacot védve közel 40 termékre vámkontingenst és belépési korlátozást állapított meg az EU. Az orosz–ukrán háború kirobbanása után azonban az unió az ukrán élelmiszerek átszállítása érdekében eltörölte ezeket a korlátozásokat – átmenetileg. Annyira „átmenetinek” minősült ez az intézkedés, hogy két alkalommal is meghosszabbították, így több évig ez határozta meg az Ukrajnával folytatott kereskedelmi (főleg import-) kapcsolatokat. 

Hozzá kell tenni azt is, hogy az intézkedés megújítását mindkét alkalommal heves politikai viták kísérték, hiszen az ukrán áruk beáramlása erős negatív hatással volt az európai termelők piaci helyzetére. Az újabb viták megelőzése érdekében az Európai Bizottság immáron nem egy újabb egyéves kedvezményt készített elő, hanem egy olyan megállapodást, amely határozatlan időre biztosítaná a piacnyitást Ukrajna számára – nem titkoltan az uniós csatlakozás előkészítéseként.

Jelentősen megemelkednének a behozható mennyiségek

Az Európai Bizottság által nemrégiben bemutatott tervezet alapján jelentős engedményeket kapna az ukrán fél.

A háború előtti kvótákhoz képest

1. a méz behozatala a hatszorosára növekedhet, 
2. a cukor behozatala az ötszörösére növekedhet,
3. a tojás behozatala a háromszorosára növekedhet a megemelt kvóták alapján,
4. a kukorica esetében hiába van kvóta, a vám nulla százalék, így korlátlanul hozható be Ukrajnából,
5. baromfihúsból pedig 120 ezer tonnára emelkedik az importkvóta (mindezt úgy, hogy az ukrán baromfipiac döntő többségét egy nyugati hátterű cég birtokolja).

Aggodalomra ad okot az is, hogy gombából például teljesen szabaddá teszik a kereskedelmet, így a gombakedvelőknek ideje felkészülni az ukrán gombák dömpingjére.

A bizottság kommunikációja csöppet sem megnyugtató a gazdák számára

Az Európai Bizottság azzal védekezik, hogy a háború alatt beengedett mennyiséghez képest valóban némi csökkenést jelentene az új megállapodás, de azt nyilván már nem teszi hozzá, hogy a háború alatt szolidaritási alapon és szigorúan átmeneti jelleggel tette lehetővé a piacok megnyitását – a földbe döngölve ezzel a felvásárlási árakat. Most ezt az állapotot tennék tartóssá, határozatlan időre megnyitva a piacokat az Ukrajnában működő cégeknek. 

A megállapodás másik pontja viszont a teljes naivitásról – vagy éppenséggel a tudatos félrevezetésről – ad tanúbizonyságot, miszerint Ukrajna 2028-tól köteles lenne alkalmazkodni az EU-s növényvédelmi előírásokhoz, de a lényegről mindent elmond, hogy ezt csupán egy félévente készítendő, írásos jelentéssel ellenőriznék. Ilyen vállalásra már volt precedens az ukránok részéről, le is írtuk korábban, hogy mi lett az eredménye. 

Mindenesetre az Ukrajnával szomszédos országok (hazánkon kívül Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, kiegészülve a horvátokkal) közös nyilatkozatban álltak ki a megállapodás ellen, a szavazáshoz viszont elegendő a többség is, az ukrán gabonának pedig jelentős haszonélvezői vannak Nyugat-Európában.