BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Mit csináljunk, hogy elég legyen a nyugdíjunk? A német példa

Folyamatos reformokkal sikerült szinten tartani a rendszer finanszírozhatóságát

„Tartós és jövőbiztos” – e szavakkal jellemezte Angela Merkel kancellár a felosztó-kirovó alapon működő német nyugdíjrendszert a 80 milliárd eurós takarékossági csomag múlt heti bemutatásakor. Éppen ezért a nyugdíjbiztosítónak utalt évenkénti költségvetési támogatást nem is érintik a kereszténydemokrata–liberális koalíció által elfogadott konszolidációs intézkedések. A nyugdíjkorhatár 2031-ig fokozatosan 67 évre történő emeléséről szóló 2007-es döntést szintén változatlanul hagyná a kormányzat az új konszolidációs törekvések közepette is.
Európa legtöbb társadalmához hasonlóan Németországban is igen kedvezőtlenül alakulnak a demográfiai folyamatok a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából.

Előrejelzések szerint a lakosság a jelenlegi 82 millió főről 2060-ra 68-70 millióra zsugorodik, ezen belül pedig főleg az aktív befizetők száma fog csökkenni. A berlini munkaügyi és szociális minisztérium számításai szerint 2030-ra csupán két aktív munkavállaló jut majd minden nyugdíjasra, szemben a jelenlegi három, illetve az 1991-es négy fővel. A várható életkor kitolódása miatt pedig a nyugdíjban eltöltött idő is nagymértékben megnövekedett. Míg 1960-ban a nők 10,6, a férfiak pedig 9,6 évet éltek átlagban nyugdíjasként, 2008-ban már rendre 20,4, illetve 15,5 évre nőtt ez a tartam.

Az 1992 óta végrehajtott reformoknak köszönhetően azonban a rendszer finanszírozhatósága folyamatosan kézben tartható maradt. A reformok fő célja a demográfiai változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás. Ennek egyik fontos eleme a nyugdíjkorhatár növelése, amelyet 2031-ig fokozatosan 67 évre emelnek mindkét nem számára. A korhatár emelése ugyanakkor önmagában nem mindig elég az idősebb, 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági arányának növeléséhez.

Ráadásul sokszor érdekellentét feszül az idősebb munkavállalók állásban tartása és a fiatalok munkához jutása között. A német állam az időskori részmunkaidős foglalkoztatást szabályozó törvény (AltTZG) segítségével próbálja meg javítani a helyzetet. Ennek értelmében a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók félállásban történő alkalmazásáért támogatást kap az alkalmazó, ha ezzel egy fiatalabb munkavállaló álláshoz jutását is lehetővé teszi. Az idősebbek foglalkoztatásának eredményességét mutatja, hogy 1998 óta közel húsz százalékponttal emelkedett az aktívak aránya az 55 év feletti korosztályban.

A nyugdíjkorhatárig tartó aktivitás terjedésének ugyanakkor több feltétele is van. A munkavállalók folyamatos ön- és továbbképzése, illetve a munkavégzésből eredő fizikai, napjainkban pedig egyre inkább mentális jellegű ártalmak kezelése. A német munkaügyi minisztérium megfigyelései szerint ugyanakkor az idősebbek felhalmozott tapasztalatai, illetve higgadtabb problémakezelése kifejezetten javíthatja a cégek teljesítményét. Sokszor a leghatékonyabb együttműködést éppen a fiatalabb és idősebb generáció együttműködéséből eredő előnyök kihasználása jelenti.

A német nyugdíjreform-törekvések másik fontos elemét ugyanakkor a kiegészítő finanszírozási módszerek, vagyis a tőkefedezeten alapuló és más önkéntes előtakarékossági megoldások (Riester-szerződések) terjedésének támogatása jelenti. Az e téren elért eredmények is jelentősnek bizonyultak a számok alapján. A Riester-szerződések száma 2011 és 2009 között 1,4 millióról 13,3 millióra nőtt.

Magyarország: az eddigi átalakításokat újabbak követhetik

A jóléti rendszer elemei közül Magyarországon az időskori ellátás esett át a legkorábbi és egyben eddig a legjelentősebb átalakításon. Legutóbb a Bajnai-kabinet hajtott végre változtatásokat, amelyek a rendszer fenntarthatóvá tételét célozták. Ilyen volt a fokozatos korhatáremelés, 62-ről 65 évre növelték a törvényi korhatárt, amely hosszú átmenet után, 2022-ben lép hatályba. A nyugdíjrendszer ezzel valóban hosszabb, de még mindig nem korlátlan ideig lesz fenntartható.

Az időskori járandóságok reálértékének a megőrzése, valamint – a nők esetében – 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjállományba vonulás szerepel a Fidesz-kormány szociálpolitikai célkitűzései között. Kérdéses még, hogy magát a rendszert is érintik-e a változtatások, vagy megmarad a mostani kabinet is a paraméterek módosításánál. A 2007-ben létrehozott tanácsadó testület, a nyugdíj- és időskori kerekasztal tavaly több javaslatot is letett a kormány elé, amelyek hoszszabb távon is megoldást nyújtanának.

Az időskori járandóságok reálértékének a megőrzése, valamint – a nők esetében – 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjállományba vonulás szerepel a Fidesz-kormány szociálpolitikai célkitűzései között. Kérdéses még, hogy magát a rendszert is érintik-e a változtatások, vagy megmarad a mostani kabinet is a paraméterek módosításánál. A 2007-ben létrehozott tanácsadó testület, a nyugdíj- és időskori kerekasztal tavaly több javaslatot is letett a kormány elé, amelyek hoszszabb távon is megoldást nyújtanának. Járulékbefizetések Nyugdíjbevételek Idősebbek foglalkoztatása -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek