Rájött az EU, hogyan lehet átvészelnie az európai embereknek az iráni energiaválságot: olyan szigor jöhet, mint a Covid idején
Az Európai Bizottság drasztikus takarékosságra szólította fel az európaiakat a Perzsa-öbölben zajló konfliktus miatt kialakult energiaválságban. Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa kedden az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli ülése után hangsúlyozta: Európa nagyon súlyos helyzet előtt áll, amelynek vége egyelőre nem látszik.
Még ha holnap béke is köszöntene be, a normális kerékvágásba való visszatérés hosszú időt vehet igénybe.
A biztos szerint minél több olajat, különösen dízelt és repülőgép-üzemanyagot takarítanak meg, annál jobb helyzetben lesz az Unió.
A Nemzetközi Energiaügynökség ajánlásaira hivatkozva konkrét lépéseket javasolt: ahol lehetséges, vezessék be
- az otthoni munkavégzést,
- csökkentsék az autópályákon megengedett sebességet 10 km/órával,
- ösztönözzék a tömegközlekedést, a telekocsizást, a váltakozó magánautó-forgalmat,
- valamint az üzemanyag-takarékos vezetést.
Hosszabb távon Jorgensen az energiafüggetlenség elérését sürgette, elsősorban a megújuló energiaforrások gyorsabb kiépítésével. A zárt ajtók mögötti tárgyalásokon szóba került az atomenergia, a bioüzemanyagok és az állami támogatások szerepe is.
A találkozó konkrét döntések nélkül zárult, de a Bizottság ígéretet tett egy átfogó intézkedéscsomag mielőbbi bemutatására.
A válság súlyát mutatja, hogy az olaj- és gázárak akár 70 százalékkal emelkedtek, mivel a világ nyersolaj- és LNG-készletének mintegy egyötöde rekedt a Perzsa-öbölben.
Szakértők szerint a helyzet akár az 1970-es évek olajválságát is felülmúlhatja, globális gazdasági hatásai pedig a koronavírus-járványéhoz mérhetők. A javaslatok egyelőre ajánlások, a végső döntés a tagállamok kormányainál van.
