Az insurtech és a magyar piac lehetőségei

Abban a korban élünk, amikor az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, big data, blockchain, gépi tanulás, egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak. Az információ – képek, bejegyzések, emlékek a Facebookon, Instagramon – megosztása divattá, szokássá vált, és nem csak a fiatalabb korosztály körében. Ezekkel egyidejűleg jelentősen több támadás éri online személyiségünket. Megosztjuk, de féltjük is az adatainkat. Az online marketingcégek már hosszú ideje használják a célzott hirdetéseket, amelyek a felhasználók szokásai, érdeklődése alapján kínálnak releváns tartalmat, de a hagyományosan lassabban adaptálódó iparágakba is kezdenek beszivárogni a technológiai vívmányok.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a biztosítás és a technológiai fejlődés kapcsán jelentkező lehetőségekhez miként áll a fogyasztói réteg, így egy rövid felméréssel vizsgáltuk véleményüket a témáról. A kitöltők jellemzően a 17–36 éves korosztályból kerültek ki, a férfi-nő arány 41 és 59 százalékban oszlott meg. A kitöltők többségében nem rendelkeztek biztosítással, és ha mégis, az jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) volt. A többség jellemzően megfelelőnek vagy enyhén drágának érezte azt az árat, amit a biztosításáért fizet. Általánosan zavarta volna a kitöltőket, ha adatokat kellett volna megosztaniuk a biztosítókkal, de ha ezért személyre szabott termékeket, kedvezőbb árú biztosításokat kapnának, akkor már megfelelő csere gyanánt élnék meg.

Érdekes kérdéskör volt az is, hogy a kitöltők mennyire vannak tisztában a biztosítók által bevezethető technológiákkal. Az okostelefont és alkalmazásait, az IoT-t és a fitneszórát a kitöltők többsége ismeri, illetve használja, a blockchainről viszont általánosan kevesebb információval rendelkeznek a fogyasztók. A kgfb szempontjából legfontosabb technológiával, az úgynevezett telematikával viszont a kitöltők alig 9 százaléka találkozott eddig.

A mai biztosítási szabályozás eléggé szigorú a piacra lépést illetően. Mind tőkekövetelményben, mind szakértelemben magasak a felügyelet elvárásai a szektorba belépni szándékozókkal szemben. Nyugat-Európában jellemzően a biztosítók által működtetett startupinkubátorokban fejlesztik az insurtech alkalmazásait. Ilyenek az Allianz-X, az AXA-féle Kamet, a Munich Re által alapított MundiLab, vagy a több cég által közösen finanszírozott Startupbootcamp.

Magyarországon is megjelent már olyan biztosítói kezdeményezés, amely lehetővé teszi az alkalmazáson keresztüli kárbejelentést, az sms-ben vásárolt biztosítást, illetve a teljes online ügyintézést. Ugyancsak nyilvánosságot kapott a Kriph.io startup, amely okos cascót igyekszik a piacra hozni.

A felmérés alapján látszik, hogy az igény és hajlandóság megvan a fogyasztókban a technológia bevezetésére a biztosítási iparban, ám a piac még alaposan le van maradva a nyugat-európai trendekhez képest. Az is következik a rendelkezésünkre bocsátott információból, hogy jellemzően él a bizalmatlanság a felhasználókban a biztosítókkal és általánosan az adatalapú iparágakkal szemben. Ezért a piacra lépés feltétele, hogy a leendő vásárlók több információt kapjanak a technológiákról, megismerjék és megbízhatóbbnak ítéljék a termékeket, ne visszaélést lássanak bennük.

Kimutatható, hogy a fogyasztók elsősorban a személyre szabott terméket és az árcsökkenés lehetőségét preferálják a biztosítások modernizálásában, így mindenképp érdemes a fejlesztéseket is ebbe az irányba elvinni. A technológiai fejlődés megállíthatatlan, és ha jól használjuk, megkönnyíti az életünket.

A fogyasztók ezt szeretnék érezni a biztosításaik tekintetében is. Én úgy látom, hogy ma minden adva van hozzá.