BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Agrár

Rendet kell tenni a borágazatban

Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni – indokolta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter, miért tervezi a tárca a bortörvény módosítását.

A borágazat értékesítési nehézségekkel küzd, emiatt az Agrárminisztérium tavaly intézkedéseket hozott a zöldszüret bevezetésével és a kényszerlepárlás meghirdetésével – vázolta a készülő bortörvény-módosításra az igényt megteremtő alaphelyzetet Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak. Ezek a drasztikus, de a piacszabályozás érdekében megtett lépések a piaci fölöslegek kivonását célozták.

Az új jogszabály bezár majd most még létező kiskapukat.

Szerinte például ilyen, amikor az alkoholfokot nem a valóságnak megfelelően jegyzik fel, majd – ahogy Nagy István fogalmazott – „hirtelen megszaporodik a bor, ami meg sem termett”. Kiemelte: a hazai bor minőségvédelme érdekében fontos, hogy a bortörvényben megjelenő módosítások után erre már ne legyen lehetőség.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

A miniszter a hazai borágazat előtt álló nagy lehetőségnek véli az idén induló borpromóciós programot, amelynek keretében 4 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar borok határon túli és belföldi népszerűsítésére.

„Ahhoz, hogy ez valóban jól működjön, tudnunk kell a precíz adatokat” – mondta. Amikor a tárcavezető korábban összehívta a külgazdasági és agrárattasékat azzal, hogy fölösleges bor van készleten a hazai pincékben, amit el kell adni, azzal szembesült, hogy amikor beérkeztek a külpiacokról az igények, „házalni kellett a pincéknél, hogy hol van a fölösleg” – hozott példát arra, hogy miért van szükség pontos információkra. Mindig tudni kell a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét. A telepítési támogatások ügyében ágazati szintű egyeztetések kellenek. Nagy István szerint nem kínálati, hanem keresleti pályázati rendszert érdemes kialakítani. Vagyis ne arra pályázzanak a gazdák, ami éppen megjelenik, hanem olyan kiírások szülessenek, amilyenekre igény van.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek