A borágazat értékesítési nehézségekkel küzd, emiatt az Agrárminisztérium tavaly intézkedéseket hozott a zöldszüret bevezetésével és a kényszerlepárlás meghirdetésével – vázolta a készülő bortörvény-módosításra az igényt megteremtő alaphelyzetet Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak. Ezek a drasztikus, de a piacszabályozás érdekében megtett lépések a piaci fölöslegek kivonását célozták. Az új jogszabály bezár majd most még létező kiskapukat. Szerinte például ilyen, amikor az alkoholfokot nem a valóságnak megfelelően jegyzik fel, majd – ahogy Nagy István fogalmazott – „hirtelen megszaporodik a bor, ami meg sem termett”. Kiemelte: a hazai bor minőségvédelme érdekében fontos, hogy a bortörvényben megjelenő módosítások után erre már ne legyen lehetőség.
A miniszter a hazai borágazat előtt álló nagy lehetőségnek véli az idén induló borpromóciós programot, amelynek keretében 4 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar borok határon túli és belföldi népszerűsítésére. „Ahhoz, hogy ez valóban jól működjön, tudnunk kell a precíz adatokat” – mondta. Amikor a tárcavezető korábban összehívta a külgazdasági és agrárattasékat azzal, hogy fölösleges bor van készleten a hazai pincékben, amit el kell adni, azzal szembesült, hogy amikor beérkeztek a külpiacokról az igények, „házalni kellett a pincéknél, hogy hol van a fölösleg” – hozott példát arra, hogy miért van szükség pontos információkra. Mindig tudni kell a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét. A telepítési támogatások ügyében ágazati szintű egyeztetések kellenek. Nagy István szerint nem kínálati, hanem keresleti pályázati rendszert érdemes kialakítani. Vagyis ne arra pályázzanak a gazdák, ami éppen megjelenik, hanem olyan kiírások szülessenek, amilyenekre igény van.
A múlt évi zöldszüreten éppen azt a biancát áldozták be a legnagyobb területen a gazdálkodók, amely az utóbbi évek – támogatott – szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtája volt. „Dolgozunk azon, hogy telepítési támogatási pályázatot csak az nyerhessen, aki rendelkezik hosszú távú felvásárlói szerződéssel. Az nem megy, hogy milliárdokat fizetünk a gazdatársadalomnak azért, hogy telepítsen valamit, majd értékesítési nehézségek adódnak a helytelen telepítési, illetve pályázati politika miatt” – mondta Nagy István.
Ezekkel a célokkal a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) is egyetért – mondta a Világgazdaságnak Légli Ottó, a szervezet elnöke, hozzátéve, hogy a HNT egyelőre nem ismeri a tárca módosítási terveinek részleteit. A borászok számára fontos ugyanakkor, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség racionális legyen, ne kelljen ugyanazt az adatot több helyre beküldeniük, de az ő érdekük is, hogy a szőlőterületről és termelésről valós számok szülessenek.
Az ellenőrzés erősítését nevezte kívánatosnak a Világgazdaságnak Soltész Gergő, az Egri borvidéken gazdálkodó Ostorosbor Zrt. elnök-igazgatója. Ennek a termés mennyiségére és minőségére is ki kellene terjednie, hogy a manipuláció lehetőségét minimálisra szűkítsék. Lényeges, hogy mindez az exportpiacokra kerülő boroknál is megtörténjen, hiszen egy rossz minőségű tétel például egri bikavérből nemcsak az adott bortermelőtől riasztja el a vásárlókat, hanem a bikavér és a magyar borászat hírnevét is rombolja. Ezenfelül pedig szerinte azt is folyamatosan nyomon kellene követni, hogy a polcokra kikerülő borok valóban megegyeznek-e azzal, amire a forgalomba hozatali engedélyt megadta a hatóság.
