Több hazai terméket kínálhat a Tesco

A Tesco -Global Zrt. számára kiemelkedően fontos a magyar beszállítókkal való közös munka, amit a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel kötött megállapodás tovább erősít – mondta az együttműködés aláírása alkalmából szervezett tájékoztatón Kámán Tamás, a Tesco beszerzési igazgatója. 

Fontos része az együttműködésnek, hogy mostantól a saját márkás termékeiken is tudják használni a Magyar Termék védjegyeit. 

Egyébként már most is több mint 600 ilyen terméket forgalmaznak, és az a cél, hogy ezt a portfóliót bővítsék. Kámán Tamás elmondta, hogy a fogyasztók és a magyar agrárium számára fontos termékkategóriákban – mint például a friss tej, a tejföl, a túró, tojás, vagy csomagolt baromfi- vagy pulykatermékek – már évek óta közel 100 százalék a hazai beszállítóktól származó termékek aránya. A Tesco saját márkás termékeinek előállításában több mint 300 hazai beszállító segít, a frissáru-szállítóik 58 százaléka pedig magyarországi.

A megállapodás eredményeként a hazai termékek kiemelt helyet kapnak a polcokon, a Tesco akciós kiadványaiban és webshopjában, továbbá közös tematikus marketingkampányok és nyereményjátékok szervezésére is. Ezeken felül az áruházlánc regionális fórumokat szervez, segítve a kisebb gazdálkodókat abban, hogy termékeik piacra kerülhessenek.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Magyar Termék Nonprofit Kft., miután elérték az ötezredik védjegyhasználatot – mondta el Benedek Eszter, a cég ügyvezetője. Így már 220 vállalat használja a védjegyek valamelyikét. 

A védjegyhasználó vállalatok óriási gazdasági jelentőségét mutatja, hogy összárbevételük több mint 1700 milliárd forint, gyártóik pedig 43 ezer embert foglalkoztatnak

 – tette hozzá. 

A Magyar Termék védjegy ismertsége 95,7 százalékos, a fogyasztók 84,2 százaléka pedig jellemzően a csomagoláson lévő védjegyek alapján tájékozódnak a termék hazai eredetéről – idézte a felmérések eredményét Benedek Eszter. Mont mondta, a fogyasztók 80 százaléka két azonos árú és tulajdonságó termék közül a magyart választja, 37 százalékuk 10 százalékos felárat is hajlandó fizetni a hazai áruért, míg 44 százalékuk akár többet is, ha az áru Magyar Termék védjegyes.

Az élelmiszeripar jelenleg négyezer vállalkozást foglal magába, éves árbevétele meghaladja a négyezer milliárd forintot, és több mint 80 ezer főt foglalkoztat, vagyis tevékenysége nemzetgazdaságilag is meghatározó – mondta a sajtótájékoztatón Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium főosztályvezetője. Az iparág az agrárium szerves része, és mint ilyen, ugyancsak kitett a termelés kiszámíthatatlanságának, emellett tevékenységére a fogyasztók változó igényei is nagy hatást gyakorolnak, miközben nem csak hazai, hanem nemzetközi elvárásokhoz is igazodnia kell – utalt a Farm to Fork startégiára. A pandémia és a háborús helyzet szoros együttműködésre készteti az alapanyagtermelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket, hogy a fogyasztók a lehető legkevesebbet érezzék a megromlott külső körülményekből. Ez az elmúlt időszakban jól működött, az egyébként is innovatív élelmiszeripari szereplők a különleges piaci helyzetben még inkább proaktívan gondolkodtak – emelte ki.

A 2014-2020-as időszakban a kormány 300 milliárd forint forrást biztosított élelmiszeripari fejlesztésekre, a 2021-2027-es ciklusban pedig már 750 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. 

A tavaly közzétett két felhívás közül az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére szólót 200 milliárd forintos keretősszeggel és 5 milliárd forint maximális támogatással tették közzé, és egy hónap alatt a keret duplájára érkezett igény. 

„Vagyis az ágazatban van fejlesztési kedv, és potenciál a fejlődésre” – mondta a főosztályvezető. Fontos, hogy olyan fejlesztéseket tudjanak támogatni, amelyekkel a magasabb hozzáadott értékű termékek arányát növelik. 

Mint hangsúlyozta, lényeges szempont az exportképesség, de az is, hogy a hazai fogyasztók itthon termelt élelmiszereket vásároljanak, amihez szükség van a kereskedelmi láncokra. A hazai termékek hazai alapanyagokra építenek, hazai munkahelyeket jelentenek, és a fogyasztók jobban is bíznak az itthon előállított élelmiszerekben, a mögöttük lévő hatósági ellenőrzés jelenti az ehhez szükséges bizalmi tőkét – fogalmazott.