NATO-csúcs: Donald Trump jelenléte mindent megváltoztatott
Donald Trump amerikai elnök jelenléte mindent megváltoztatott az utóbbi évek NATO-csúcsaihoz képest, így Ukrajna támogatása helyett végre az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek erősítése volt a fókuszban – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában.
A tárcavezető az Észak-atlanti Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a különbséget a mostani és az utóbbi három év többi NATO-csúcsa között, akkor azt mondaná, hogy „Donald Trump”. Kifejtette, hogy az új amerikai elnök idei beiktatásával minden megváltozott, már nyugodtan mindenki használhat olyan szavakat, mint béke, tűzszünet, béketárgyalás, ezért a korábbiakkal ellentétben mostanra nem jár azonnali nyilvános megszégyenítés.
Donald Trumppal a béke-erőfeszítések is visszatértek. A mai csúcstalálkozón végre nem az ukránoknak nyújtandó irreális támogatások és végre nem Ukrajna NATO-tagsága szerepelt a napirenden, hanem a NATO, a transzatlanti közösség saját védelmi képességeinek erősítése a saját biztonságunk érdekében
– tudatta. Majd hozzátette, hogy az elfogadott zárónyilatkozat mindössze nyolc oldal, tehát szokatlanul rövid, de mégis többet mond és mégis jobb, mint az előző.
Rámutatott, hogy a szövegben először is megerősítik a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét, ahogyan a folyamatos képességfejlesztés kötelezettségét előíró, kevésbé ismert harmadik cikkelyt is. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a védelmi képességek fejlesztése terén Magyarország az élbolyba tartozik, hiszen a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a NATO ezúttal nem élezte tovább a feszültséget Oroszországgal, hiszen az utóbbi években elfogadott záródokumentumok közül a mostani megfogalmazása a legenyhébb, nincsenek jelzők, nincs hosszú részletezés Moszkva viszonylatában.
Fontosnak nevezte azt is, hogy az észak-atlanti szövetség az erősödő terrorveszélyt komoly kihívásként azonosította, aminek különös jelentősége van most, hogy a Közel-Keleten pattanásig feszült a helyzet, ez ugyanis Európában is növeli a merényletek kockázatát. Kiemelte, hogy a tagországok egyetértettek abban, hogy a következő tíz évben a bruttó hazai termékük (GDP) 5 százalékára kell felemelniük a védelmi kiadásaikat, ami két részből áll majd össze:
- 3,5 százalék a klasszikus védelmi ráfordításokat tartalmazza,
- 1,5 százalék pedig alapvetően a kritikus infrastruktúra, a hálózatok kiépítésére, a polgári készültség fenntartására, illetve fejlesztésekre, innovációra mehet.
Kitért arra is, hogy a NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amelyben bemutatják, hogyan tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás. „2029-ben lesz majd egy felülvizsgálat, akkor tekintjük át a helyzetet, hogy az akkor érvényes biztonsági helyzet tekintetében hogyan is állunk” – tájékoztatott.
A miniszter aláhúzta, hogy a zárónyilatkozatban rögzítették azt is, hogy Ukrajna támogatása mindegyik szövetségesnek szuverén joga, ami abból a szempontból jó eredmény, hogy
a magyar kormány szerette volna elkerülni, hogy a NATO átlépjen különböző vörös vonalakat, s közvetlen konfrontációba kerüljön Oroszországgal.
Végezetül közölte, hogy a résztvevők hat határozatot is elfogadtak, amelyek közül háromról beszélhet. Ezek keretében a NATO megerősítette a déli stratégiáját, és kockázati tényezőként ismerte el az illegális bevándorlást, ami különösen fontos a migrációs útvonalak mentén fekvő európai országok számára.
