Mediterrán diéta kontra laborhús: ellenáll-e a kultúra?

Ne csak annak alapján közelítsük meg a műélelmiszereket, hogy veszélyeztetik-e az egészségünket, hanem úgy is, hogy az élelmiszerek részét képezik a kultúrának, a hagyományoknak és az életformáknak – mondta Nagy István agrárminiszter a mediterrán étrendet a középpontba helyező, „Nyomtatott hús: merénylet a hagyományos táplálkozás ellen” című konferencián. Az Olasz Kultúrintézetben rendezett eseményen a miniszter nyomatékosította: a laboratóriumi húsok elterjedése olyan életmódváltozást eredményezne, amely teljesen felborítaná az európai kultúrát, ezért ez ellen muszáj valamit tenni.

A világ néhány országában már a fogyasztók számára is hozzáférhető, az Európai Unióban azonban új élelmiszerként még nem engedélyezett a laboratóriumi hús. Amellyel kapcsolatban számos aggály merül fel, így

• etikai,
• jogi,
• gazdasági,
• fenntarthatósági,
• társadalmi és
• közegészségügyi

kérdések is.

Laboratóriumi hús igen, klónozás nem?

A miniszter szerint a laboratóriumi hús engedélyezése különösen visszás lehet annak fényében, hogy a hormonkezelt és a klónozott állatokból származó húsra tiltás van érvényben. A felmerülő gazdasági kérdések között pedig azt említette, hogy miközben jelenleg az állattenyésztés hozzájárul a vidéki területek életképességéhez, ez veszélybe kerülhet a laborhús elterjedése esetén.

Kérdés az is, hogy állattartás nélkül vajon fenntarthatók lesznek-e a gyepterületek, amelyek egyéb környezetvédelmi hatások mellett biztosítják a szén-dioxid tárolását. Az is kérdés, mekkora a laboratóriumi hús előállításának karbonlábnyoma. Társadalmi töréspontot jelenthet, hogy egyenlőtlenségek jöhetnek létre a fogyasztók között a valódi húsalapú termékek megfizethetősége miatt – tette hozzá.

E kockázatok kezelése, illetve megelőzése érdekében törvényjavaslatot dolgoztak ki, amely a laboratóriumi hús hazai előállítását és a forgalomba hozatalát általánosan tiltaná – emlékeztetett Nagy István.

– erősítette meg. Mivel az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek és jelentős részben be is épülnek az emberi szervezetbe, mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetve csökkentése érdekében – magyarázta, miért kell a lehető legszigorúbb szabályokat meghozni a műhússal kapcsolatban.

A miniszter beszélt arról is, hogy a téma napirenden volt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén is, ahol azt hangsúlyozta, hogy a hús helyettesítésére szolgáló, növényi összetevőket tartalmazó termékeket is meg kell különböztetni a valódi húsoktól és húskészítményektől, hiszen ezek a helyettesítők nem tartalmazzák ugyanazokat a tápanyagokat, mint a hús. A növényi alapú és a húsipari termékeket utánzó élelmiszerek köre egyre csak bővül, és ha ez a trend folytatódik, elengedhetetlen lesz a jelölésük szigorú szabályozása, mert e termékek húsnak nevezése a fogyasztók becsapása.

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy olasz kollégájával együtt küzdenek azért, hogy egyre több ország kormánya és agrárminisztere emelje fel a szavát a hagyományos vidéki életforma védelmében. Francesco Lollobrigida mezőgazdasági miniszter egyébként a konferencia résztvevőinek küldött levelében fejtette ki álláspontját a laboratóriumi hús káros következményeiről, illetve a mediterrán diéta pozitívumairól.

Össztűz alatt az állattenyésztés

Elértük azt a pillanatot, amikor cselekednünk kell, és ezért fogott össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, hogy együtt védjék meg az agráriumot a mindenféle műélelmiszerektől – mondta felszólalásában Papp Zsolt, a NAK elnöke. Az agrárium szereplőinek az a feladata, hogy megvédjék piacaikat, a támogatásaikat, miközben hatékonyabbá és versenyképesebbé válnak.

A hústermelés vizsgálatakor fontos megemlíteni, hogy óriási össztűz alatt van az állattartás, ami egyébként nemzetgazdaságilag és a vidék fennmaradása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Miközben Európában folyamatosan téma az egyes állattenyésztési ágazatok károsanyag-kibocsátása, tény, hogy a világ szarvasmarha-állományának mindössze 10, a sertéseinek pedig csupán 20 százaléka található kontinensünkön.

A magyarországi állattartók eközben szerencsések, mert míg máshol ellehetetlenítik az ágazatot, itt akkora támogatást kap, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Ennek köszönhetően pedig megújulnak az állattartó telepek, és épülnek hozzá feldolgozó üzemek. A termelésre tehát megvan a képességünk, de közben a fogyasztókat is tájékoztatni kell arról, hogy az adott termék hol és hogyan készült, hogy meglegyen a bizalom az élelmiszerek iránt.