>> Nem okozhatott önnek túlzott meglepetést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hiszen 1988 és 1997 között itt irányította a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és a gyógyfürdő-ellátási főosztályt. Milyen érzés immár főigazgatóként visszatérni egykori intézetébe?



- Az elmúlt pár évben sem szakadtam el teljesen a biztosítótól, hiszen a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ igazgatójaként szoros kapcsolatban voltunk. Ugyanis olyan, az előző kormány által támogatott modellkísérletet folytattunk, amelyben a biztosított betegek fejkvóta szerinti finanszírozása alapján az irányított betegellátást próbáltuk megoldani. A páciensek ellátását szervező Misszió munkatársai a háziorvosokkal együttműködve úgy igyekeztek szervezni a gyógykezeléseket, hogy az a beteg és a kezelést finanszírozó biztosító számára is optimális legyen. Az volt a célunk, hogy a betegek lehetőség szerint a háziorvosoknál kapjanak befejezett ellátást, csak indokolt esetben küldjék őket a szakrendelőkbe, illetve a kórházakba. S mivel az orvosokat érdekeltté tettük az ideális gyógyszerterápiák alkalmazásában, csökkent a fölösleges gyógyszerrendelés.



>> Milyen sikere volt a kísérletnek?



- Meglehet, hogy eredményes munkát végeztünk, hiszen az 1999-ben megkezdett, elsősorban a Veresegyház környékén élő 15 ezer lakos irányított egészségügyi ellátása mára országossá vált, 500 ezerre bővült, és hét helyen folyik az ország különböző településein. A kormány tovább kívánja fejleszteni ezt a formát, s megszüntetve a modelljelleget, megfelelő feltételrendszer kidolgozásával bármelyik egészségügyi szolgáltató számára nyitottá tenné az irányított betegellátási formát, természetesen nem kötelező jelleggel. Ez egyébként a kormányra került szocialista párt programjában is szerepel, ezért eshetett rám Csehák Judit miniszter asszony választása az OEP főigazgatói posztjára.



>> Némely minisztériumban, intézményben nem volt zökkenőmentes a kormányváltást követő átadás-átvétel. Hogyan zajlott ez az OEP-ben?



- Európai módon történt az ügyek átadása, ami elődöm, Oberfrank Ferenc személyiségének is köszönhető. Sokat segített az első hetekben, és megállapodtunk abban, hogy szakértőként a következő időkben is segíti a munkámat. Ami azonban meglepetés volt a számomra, hogy megszűnt a megyei egészségpénztárak jogi személyisége, az elsőfokú hatóságok megyei irodákká váltak. Ez azzal is jár, hogy minden ügyben kizárólag az OEP főigazgatója dönthet, a húsz megyei iroda egyszemélyi munkáltatója, amin változtatni kell.



>> A regionális pénztárak megalakítására gondol?



- Regionális koordinátori rendszert már létrehoztak az elődeim, ami jó kezdeményezés. Ám én egyelőre nem gondolnék arra, hogy önálló regionális biztosítókat kellene teremteni. Azonban ha azt szeretnénk, hogy a biztosító közel legyen a biztosítottakhoz és a szolgáltatókhoz, a megyei szintű biztosítási rendszer nem szüntethető meg.



>> A gyógyszeripar szereplői közül bizonyára voltak, akik örültek, de lehet, hogy sokan nem, hogy az egykori tárgyalópartnerük került az OEP élére. Azt hiszem, akár így, akár úgy gondolják, mindenképpen segítséget várnak öntől, hiszen az előző kormány által tavaly kötött hároméves megállapodás szerint júliustól emelni kellene a tb által támogatott készítmények árát.



- A megállapodást a pénzügyi és az egészségügyi miniszter írta alá az egyes gyógyszercégekkel, amit a jelenlegi kormányzat is jelentősnek tart, az első lépés az átlátható és kiszámítható árképzésben. Tény azonban, hogy továbbfejlesztésre szorul.



>> Ezt nem vitatják a cégek, de elvárnák a tavalyi szerződés betartását, hiszen nincs új helyette.



- Ha cégnél dolgoznék, ugyanezt mondanám. De ha megnézzük a megállapodás szövegét és a végrehajtás gyakorlatát, látható, hogy eddig szinte egyetlen pontját sem tartották be. Vegyük például a tb-támogatás nélkül forgalmazható gyógyszereket. Ebben a gyógyszerkörben az áremelést illetően önmérsékletet ígértek a cégek. Ehhez képest júliustól átlagosan 12 százalékos áremelést hajtanak végre, ami jócskán meghaladja az infláció mértékét. Áttérve a tb által támogatott szerekre, szeretném elmondani, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács mellett működő gyógyszer-alkalmazási bizottság (ők alkotnak szakmai véleményt a támogatásra váró gyógyszerekről) ugyan kemény munkát végzett, de csak részben tudta elkészíteni a gyógyszerek besorolását, nevezetesen, hogy melyik milyen mértékű támogatást kapjon. Ennélfogva a gyártók úgy adták be az árajánlatukat, hogy igazán nem tudták, milyen támogatási körbe kerülhet a termékük. Pedig ha tudják, hogy az adott szer mondjuk 90 százalékos támogatást kap, lehet, hogy alacsonyabb árat ajánlottak volna.



>> Ez azt jelenti, hogy újabb tárgyalás lesz?



- Igen. Az OEP-nek ugyanis két dolgot kell szem előtt tartani. Egyrészt, hogy a lakosság terhe a tb által támogatott gyógyszerkörben ne nőjön, s - ha a parlament jóváhagyja a 153 milliárd forintra tervezett gyógyszerkassza 46 milliárddal való növelését - ne lépjük túl a 199 milliárdra kiegészített gyógyszerköltségvetést. A megemelt kasszában nincs fedezet az átlagosan 5 százalékos termelői áremelésre és az új készítmények tb-listára kerülésére.



>> Ezek szerint felmondja a kormány a hároméves megállapodást?

- Nem mondja fel. A gyártók a termelői áremelésre kaptak ígérvényt, de ez nem az egyes termékekre szól. Az Európai Unió országaihoz hasonlóan nem úszhatjuk meg mi sem a tb által támogatott orvosságok árának, hatásosságának rendszeres, teljes körű felülvizsgálatát. S ha valamely készítmény lekerül a listáról, másik kerülhet a helyére. Nekem úgy tűnt a cégekkel az elmúlt héten folytatott tárgyalásokon, hogy hajlanak a teljes termékportfólióról való újratárgyalásra. Hajlandók arra, hogy bizonyos gyógyszereik árát egy másik készítmény támogatott körbe kerülése, esetleg a magasabb tb-támogatás miatt csökkentsék. Egyfajta termékvolumenben egyeznénk meg velük. S azt is tervezzük, hogy négyéves megállapodást kötünk a transzparencia elve alapján. Az elmúlt négy évben egyébként összesen nem fogadott be a tb annyi gyógyszert, mint amennyinek a támogatására most igényt tartanának a gyártók. Ezért azt hiszem, érthető, hogy a 670-féle, tb-támogatásra váró készítmény alapos megismerése nélkül nem léphetünk. Világosan látni szeretnénk, hogy milyen haszonnal járna a betegek terápiájában, s mennyivel növelné a biztosító kiadását.



>> Ezek után elképzelhető, hogy a gyógyszereknél az idén lesz termelőiár-emelés?



- Az árváltozás elképzelhető, de ebből a lakosság nem érzékelhet semmit, az emelés és csökkenés hatásának nullszaldósnak kell lennie.



>> Számíthatnak-e a magyarországi gyógyszercégek a tb preferenciájára?



- A magyaroknak az a legfontosabb, hogy az olcsó orvosságok dobozárát emeljük. A gyógyszerárak felülvizsgálata és az indokolt árcsökkentések megteremthetik a fedezetet az irreálisan olcsó termékek árának rendezésére.



>> A nemzetközi cégek cáfolják, hogy a forint felértékelése extraprofithoz juttatta őket.



- A devizában importálók a forint felértékelődése miatt jelentős árfolyamnyereséghez jutottak. Ha az anyavállalat magyarországi kft.-je forintban importál, valóban nem jut extraprofithoz, de az anyacég mindenképpen jól jár.



>> Sokan diszkriminatívnak tartják a közgyógylistát, az nem tartalmazza az összes támogatott gyógyszert.



- A mai gyakorlatban a közgyógyellátásban sok a fölösleges gyógyszerrendelés, gyakran nem is tudja az egyik orvos, hogy a másik mit írt föl a betegnek. Az lenne az érdek, hogy minél többen kapjanak közgyógyellátási igazolványt, s bővüljön a felírható gyógyszerek palettája. Elképzelhetőnek tartanám, hogy a krónikus betegek havi gyógyszerkeretet kapjanak, s annak mértékéig válthatnák ki orvosságaikat.



>> A Misszió Egészségügyi Központ igazgatójaként pontosan tisztában lehetett az egészségügy alulfinanszírozottságával. Van-e elgondolása az ágazat jobb kondícióba hozására?



- A kormány száznapos programjának részeként az egészségügyben is megtörténik az átlagosan 50 százalékos béremelés. Nagy kérdés azonban, hogy ez az évi 120-130 milliárd forint hogyan épül be a jövő évi költségvetésbe. Fontosnak tartom, hogy ez a hatalmas pénzforrás úgy hasznosuljon, hogy ne stabilizálja a rossz egészségügyi struktúrát. Ahol még nem hajtották végre a szükséges fejlesztéseket, átalakításokat, jó lenne, ha a béremeléshez kötve megtennék. Természetesen a béremelés nem oldja meg az egészségügy konszolidációját, további forrásokra van szüksége az ágazatnak.



>> Annál inkább, mert az egészségügyi érdekképviseletek, de az előző egészségügyi kormányzat szerint is meghaladja a tízmilliárd forintot a kórházak adóssága. A biztosítottak gyógyítását finanszírozó OEP-nek nem lehet közömbös, mi lesz velük.



- Jelenleg arra van mód, hogy a bajba került kórházakat előleggel kisegíti az OEP, ám ez nem helyettesítheti a konszolidációt. Ehhez azonban pontosan fel kell mérni az intézmények gazdálkodását, s az OEP adataira támaszkodva a kormány elé kell tárni a kórházak tényleges helyzetét, s reálisan meg kell határozni a szükséges pénzforrásokat. Ám a konszolidációt szigorú feltételekhez, megfelelő szerkezeti és szervezeti változtatásokhoz kell kötni, különben pár év múlva ismét ott tartunk, ahol most vagyunk.



>> Csehák Judit miniszter szándéka, hogy szakértőkből álló s az Országgyűlés által megerősített bizottságot hozzanak létre a nyugdíj- és az egészségbiztosító felügyeletére. Önnek mi erről a véleménye?



- Közel egy évtizedes biztosítói munkaviszonyom alatt dolgoztam úgy, hogy egy személyhez, a főigazgatóhoz tartozott mindkét biztosító felügyelete, a rendszerváltást követően a különvált biztosítási ágak munkáját parlamenti felügyelőbizottságok ellenőrizték, azt követően önkormányzatokra bízták ezt a feladatot. Kipróbáltam az összes lehetséges felügyeletet, s állítom, hogy a parlamenti felügyelőbizottságok tettek eleget legjobban a velük szemben támasztott követelményeknek. Ezért én azt szeretném, ha a parlament olyan bizottságokat hozna létre, melyek tagjai elismert szakemberek, de nem zárnám ki, hogy a parlamenti pártok is delegáljanak szakembereket e testületekbe.

>> Úgy hírlik, hogy az előző egészségügyi miniszter, Mikola István is tagja lesz az egészségügyi felügyelőbizottságnak.



- Remélem, hiszen Mikola Istvánnak komoly ismeretei vannak az egészségügyet illetően, s ő tagja volt a rendszerváltáskor kinevezett parlamenti felügyelőbizottságnak is. Az OEP számára előnyös lenne ez a bizottság, hiszen hídszerepet töltene be a biztosító és a parlament között, s a jelenleginél biztonságosabb működési keretet adna a számunkra.



>> Végül megkérdezném, tervez-e változtatásokat az OEP-ben, sor kerül-e vezetőváltásokra?



- Az OEP jól működik, ám azt fontosnak tartom, hogy visszaállítsuk a megyei pénztárak jogkörét, és erős belső ellenőrzési rendszert építsünk ki. Nagy tisztogatásra nem készülök, alkatomnál fogva sem vagyok erre alkalmas. Itt köztisztviselők dolgoznak, akik politikától mentesen szakmai munkát végeznek, ezért őket ez alapján lehet értékelni. A felső vezetés szintjén annyi történt, hogy a korábbi gyakorlathoz visszatérve eggyel bővült, három lett a főigazgató-helyettesek száma. Erre azért volt szükség, hogy jól körülhatárolható legyen vezetőtársaim feladatköre és felelőssége. Ne felejtsük el, hogy az OEP évi 1500 milliárd forintot kezel, dönt a felhasználásáról.



NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET