Kétféle módon értékelhetjük a vezetőket: a tulajdonos vagy a felső vezetés megvizsgáltatja a menedzserei képességeit (menedzsmentaudit), vagy ugyanők a menedzserrel magával végeztetik el az önvizsgálatot (leadership audit) úgy, hogy "tükröt" adnak kezébe. Bármely módszert is alkalmazzuk, a vizsgált vezetőről kialakult képben nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjanak az erősségek, mint a hiányosságok - érvel Tóth Tamás.

A Leadership and Coaching Center ügyvezető partnere a vezetői auditról elmondta: ennek keretében megvizsgálják a menedzser vezetői kompetenciáit, tudását, valamint szakértelmét, számértékeket rendelve az egyes jellemzőkhöz. A legelső kategóriába tartozik például az érzelmi intelligencia foka, vagy például az, hogy mennyire jellemző az illetőre az átfogó gondolkodás vagy a rendszerszemlélet. A középső kategória elemei alatt például az üzletvitellel, pénzügyekkel kapcsolatos tudást értjük. A szakértelem kategóriába beletartozik egyebek közt a változás menedzselése, a különböző tárgyalási technikák alkalmazása vagy a problémamegoldás.

Nehéz persze fontossági sorrendet felállítani a vezetői képességekről, az azonban bizonyos, hogy köztük fontos elem az érzelmi intelligencia. Ez az a kompetencia, amelynek segítségével olvassuk mások érzéseit és gondolatait, s amelynek révén a vezető uralkodni tud saját érzésein. Tóth Tamás megemlítette a "nagy képben gondolkodás" mint vezetői kompetencia fontosságát is. Ennek során a vezető kellő távolságról szemléli a vállalatot jellemző folyamatokat, ezáltal nagyobb rálátása lesz azokra. Így könnyebben tudja tisztázni és értelmezni az eseményeket. Érdemes mérni egyebek közt a menedzserek kommunikációs képességeit is, hiszen lényeges kérdés, menynyire hatékonyan formálják üzeneteiket, győzik meg partnereiket a szervezeten belül és azon kívül.

Tóth Tamás a magyar menedzserek jellemzőit összevetette a nemzetközi átlaggal. Az itthon vizsgált 120 menedzser ismérveinek rendszerezése után arra a következtetésre jutott, hogy elkötelezettség, fegyelem, változásmenedzselés, tárgyalás és problémamegoldás tekintetében a magyar vezetők megfelelnek a nemzetközi átlagnak. Ami az innovációt, a "nagy képben gondolkodást", a kommunikációt illeti, van még mit pótolniuk. Azonban már az is előrelépés, ha a vezető hajlandó magát alávetni a menedzsment- vagy a leadership auditnak. Egy-egy ilyen feltáró vizsgálatból csak nyerhet az egyén és a cég is - vélekedett.