Az üzleti élet mindennapjaiban összemosódik a cégvezető és a vezető tisztségviselő fogalma, ami nemegyszer jogi bonyodalomhoz is vezet. A Legfelsőbb Bíróság az alábbi jogvita kapcsán hangsúlyozta: a cégvezető nem minősül vezető tisztségviselőnek, cégbejegyzési, képviseleti joga nem korlátozható.

Az ügyben érintett kft. módosította létesítő okiratát, és a vállalkozás élére cégvezetőt jelölt ki. Kérte a cégbíróságtól a változás bejegyzését. Ám az igazságszolgáltató fórum nem tett eleget a kérelemnek, mert a benyújtott okiratok szerint a kft. csak meghatározott körben engedélyezett önálló cégjegyzési jogosultságot a cégvezetőnek. A bíróság e rendelkezés módosítására szólított fel.

Ám a vállalkozás ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett. Módosítás helyett arra hivatkozott: a társasági törvény kifejezetten megengedi, hogy korlátozzák a vezető tisztségviselő képviseleti jogát.

A cégbíróság elutasította a bejegyzési kérelmet. A kft. fellebbezett, változatlanul korábbi álláspontjával érvelt. Az LB azonban alaptalannak találta a beadványt. Határozatában rámutatott: a társasági törvény értelmében a vezető tisztségviselő képviseleti jogát a társasági szerződés, alapító okirat valóban korlátozhatja. Ugyancsak a törvény rendelkezik akként, hogy a cég legfőbb szerve az általa kijelölt munkavállalót általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel. Cégvezetővé - szintén a törvény szerint - az a munkavállaló jelölhető ki, aki egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek. De a cégvezető nem vezető tisztségviselő. A törvény pedig a képviseleti jog korlátozását kifejezetten és csakis a vezető tisztségviselők esetében teszi lehetővé. Így, emelte ki az LB, az elsőfokú bíróság - az eredménytelen módosítási felhívást követően - okkal utasította el a bejegyzési kérelmet, hiszen az annak alapjául szolgáló okirat jogszabálysértő volt. (MKK)